TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:

Étkezési búza: 82.000,00 Ft (tonna)

Napraforgómag: 179.681,76 Ft (tonna)

Takarmánykukorica: 80.883,45 Ft (tonna)

Takarmányárpa: 76.581,75 Ft (tonna)

Repcemag: 220.645,57 Ft (tonna)

Full-fat szója: 207.881,91 Ft (tonna)

ÜZEMANYAGÁRAK:

Gázolaj ára: 651 Ft

Benzin ára: 635 Ft

DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:

EUR: 412,39000

USD: 401,94000

CHF: 438,80000

GBP: 489,52000

Hirdetés

Zöldülhet a jövő a műtrágyagyártásban

Hírek - 2023.11.28

Bár a Föld népességének növekedési üteme lassulni látszik, mégis küszöbön a 9 milliárd fő. Ahhoz, hogy a megnövekedett élelmezési igénnyel a mezőgazdasági termelés lépést tudjon tartani, elengedhetetlen a nitrogéntartalmú műtrágyák kijuttatása. Azonban az előállításuk és a használatuk során hatalmas mennyiségű üvegházhatású gáz kerül a légkörbe.

Ez év februárjában került nyilvánosságra két cambridge-i kutató, Yunhu Gao és André Cabrera Serrenho átfogó jelentése, amely szerint a műtrágyák és a szerves trágyák miatt összesen évente nagyjából 2,6 milliárd tonna szén-dioxid termelődik. Ez a világ üvegházhatásúgáz-kibocsátásának 5 százalékát teszi ki, ami több, mint amennyi a globális légi közlekedés és a hajózás következtében jön létre.

Ez a hatalmas mennyiség leginkább a műtrágya kijuttatását követően keletkezik, amikor is a talajban a mikrobiális és kémiai aktivitás következtében gázok keletkeznek és szabadulnak fel a levegőbe, a legnagyobb mennyiségben dinitrogén-oxid. Ez egy nagyon erős melegítő hatású kémiai vegyület – mondja Serrenho. A dinitrogén-oxid minden molekulája 265-ször erősebben segíti elő az üvegházhatás kialakulását, mint a CO₂-é, és átlagosan 120 évig marad el a légkörben. „A kibocsátások kétharmada a műtrágya kijuttatása után a haszonnövényeken és a szántóföldeken keresztül történik, és csak egyharmada a gyártási folyamat során” – teszi hozzá Serrenho. Mivel a műtrágya használatát elhagyni jelenleg nem tudjuk, a káros gázkibocsátás csökkentését több lépésben lehetne kivitelezni. Nagyon fontos lenne a szükséges mennyiség minimalizálása, valamint pontos és hatékony kijuttatása, továbbá a gyártási folyamatok fejlesztése.

Természetesen napjainkban már a termelési oldal is azon dolgozik, hogy a fenntarthatósági követelményeknek eleget téve környezetkímélő, zöldebb műtrágyát tudjon előállítani, vagy legalábbis magát a gyártást megreformálja. Ezen törekvés élén jelenleg a Yara International norvég mezőgazdasági óriás áll, amely már 2005 óta azon dolgozik, hogy a műtrágya gyártása során felére csökkenjen a káros gázok kibocsátása. A vállalat most további jelentős mértékű szénlábnyomcsökkentést kíván elérni azzal, hogy az ammónia előállításához szükséges energiát zöld energiával helyettesíti. Azaz a vízmolekulában található hidrogén kinyerésével és hasznosításával létrejövő alternatív villamos energia biztosítaná a termeléshez szükséges áramforrást, kiváltva ezzel a jelenleg használt fosszilis energiaforrást, a földgázt.

Birgitte Holter, a Yara zöld műtrágyáért felelős vezetője szerint az alacsony szén-dioxid-kibocsátású termék kereskedelmi gyártása még ebben az évben megkezdődik a vállalat norvégiai, porsgrunni üzemében. Ezzel a Yara úgy tudná módosítani a hagyományos technológiát, hogy a zöld műtrágya gyakorlatilag megegyezik majd a petrolkémiai anyagokból készült, meglévő termékekkel, de a szénlábnyoma 80-90 százalékkal kisebb. „Az benne a legszebb, hogy a zöld műtrágyák ugyanazokkal a fizikai és kémiai tulajdonságokkal rendelkeznek, mint a petrolkémiai anyagokból készültek, így a gazdálkodók ugyanúgy használhatják őket” – magyarázza Holter.

Címkék: műtrágya, műtrágyagyártás

Népszerű hírek