TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:
Étkezési búza: 75.123,94 Ft (tonna)
Napraforgómag: 145.473,72 Ft (tonna)
Takarmánykukorica: 72.407,87 Ft (tonna)
Takarmányárpa: 59.387,20 Ft (tonna)
Repcemag: 164.386,21 Ft (tonna)
Full-fat szója: 211.508,15 Ft (tonna)
ÜZEMANYAGÁRAK:
Gázolaj ára: 596 Ft
Benzin ára: 590 Ft
DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:
EUR: 394,66000
USD: 367,23000
CHF: 409,53000
GBP: 468,51000
Hirdetés
Újabb magyar sikertörténetek a KAP Hálózat jó gyakorlatai között

Újabb magyar sikertörténetek a KAP Hálózat jó gyakorlatai között

Hírek - 2023.10.27

Az EU KAP Hálózat (EU CAP Network) fő célja a vidéki területek fejlesztését célzó stratégiák és az ezekhez kapcsolódó információk hatékony áramlásának elősegítése.  A közelmúltban hat magyarországi jó gyakorlattal gyarapodott az EU KAP Hálózat gyűjteménye.

A jó gyakorlatok példaként szolgálhatnak

A KAP Hálózat egy olyan platform, ahol a Nemzeti KAP-hálózatok és más érintett szereplők megoszthatják egymás között tapasztalataikat és tudásukat. Ennek köszönhetően hatékonyabban tudnak együttműködni a Közös Agrárpolitika (KAP) stratégiai terveinek kialakításában és végrehajtásában. Amint a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat honlapján, a nemzetközi hírek között olvasható, ma már az Európai Unió számára egyértelművé vált, hogy a vidéki területeknek nemcsak nyersanyagforrásként és a projektek helyszíneként kell működniük, hanem valódi innovációs központokként is. Ezért a Hálózat arra törekszik, hogy minél több résztvevőt bevonjon, akik elkötelezettek az európai vidékfejlesztés iránt. Azokat az innovatív megoldásokat, melyek különböző országokban vagy együttműködő szervezeteknél már beváltak, folyamatosan bemutatja a tagállamok számára. Ezek a jó gyakorlatok példaként szolgálhatnak mások számára is.

EU CAP Network–MNVH: szoros együttműködés

Az EU KAP Hálózat és a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat között szoros együttműködés alakult ki az elmúlt években. Magyarország számos sikeres projektjét és jó gyakorlatát emelte be a szervezet az európai tapasztalatok közé, így megosztva azok sikerét és ajánlva azokat más tagállamok számára is, mint követendő mintákat. 

A most, újonnan bekerült hat vidékfejlesztési sikertörténet között megtalálható a Sándorhegyi Big Fish Lake Szabadidő-és Élményközpont, a Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt., a Magyar Államkincstár mobilGAZDA applikációja, a Kalocsai Öntözési Közösség, Huszár Gábor családi gazdasága és Bata András faiskolája. A magyar jó gyakorlatokról részletesen az KAP Hálózat honlapján, az alábbi oldalakon olvashatunk:

A most bekerült magyar jó gyakorlatok közül háromról, röviden:

 Öntözőközösségek Kalocsán

A dél-magyarországi kalocsai régió a paprika termesztéséről híres, ennek ellenére a termelés hanyatlóban van, és a Kalocsa város melletti régi öntözőrendszert már nem sok gazda használta. Példaképes gazdálkodó hozott össze társakat, hogy megalapítsák a „Kalocsai Öntözési Közösség Északi és Déli Korlátoltságát” 38 taggal, akik közel 700 ha termőföldet kezelnek. Az öntözőközösségek KAP-támogatást kaptak öntözőhálózataik karbantartására és bővítésére – összegez honlapján a projektről az EU CAP Network.

Azt pedig már a kalocsaiak honlapjáról (www.ontozesikozosseg.szigetifarm.hu) lehet megtudni, hogy a Kalocsai Öntözési Közösség tagjai közt megtalálhatóak jogi és magánszemélyek. Túlnyomórészt szántóföldi zöldségnövényeket (fűszerpaprika, káposztafélék, csemegekukorica, kapor, burgonya) és gabonanövényeket (búza, napraforgó, repce) termesztenek a tagok. Az öntözést esőztető technológiákkal oldják meg: lineár, öntöződob, és hagyományos szórófejek segítségével. A vízutánpótlás természetes forrásból, a Dunából történik, a Sárköz csatornán keresztül.

A Rábapordányi Mezőgazdasági ZRT.

Az északnyugat-magyarországi szövetkezet, a Rábapordányi Mezőgazdasági Zártkörűen Működő Részvénytársaság az elmúlt években több technológiai fejlesztést valósított meg KAP támogatással. A három integrált tevékenység a megújuló energiához, a borjútartáshoz és a precíziós mezőgazdasághoz kapcsolódik.

A borjúnevelés hatékonysága és körülményei nem feleltek meg a gazdaság termelési előírásainak. Ezért egy meglévő, használaton kívüli épületet innovatív borjútenyésztővé alakítottak át, korszerű technológiával az állatjólét és a költséghatékonyság javítása érdekében.

Az energiaárak folyamatos emelkedése és a környezetterhelés csökkentésének igénye napelemes rendszer bevezetésére késztette a társaságot. Az új üzem immár a cég villamosenergia-igényének jelentős részét megújuló energiából állítja elő.

A precíziós mezőgazdaság bevezetése válasz volt a kisebb környezetterhelésre és a biodiverzitás növelésére vonatkozó társadalmi elvárásoknak, a társaság ezzel optimalizálni kívánta az inputanyag (műtrágya és növényvédő szerek) felhasználását. (Forrás: https://eu-cap-network.ec.europa.eu/good-practice)

Huszár Gábor szántó biogazdasága

A projekt célja 270 hektár bio családi termőföld létrehozása és fenntartása volt, azzal a céllal, hogy segítse az élelmezésbiztonságot, miközben megóvja a környezetet, beleértve a talajt és a biológiai sokféleséget. Amint a KAP Hálózat honlapján olvasható, a teljes birtok átalakulása négy szakaszban a következő:

1. szakasz: 2004-ben megkezdődött a kezdeti 26 ha földterület átalakítása (pénzügyi támogatás nélkül).

2. ütem: 2016-2020 között további 17 ha-t alakítottak át KAP támogatással.

3. szakasz: 2021-2025 között további 35 hektár kapott támogatást az átalakításukra.

4. szakasz: 2022-2025 között az utolsó 192 hektárnyi földterületre kapott támogatást átalakításra.

A hagyományos növénytermesztéshez képest a gazdaság alapvető munkatevékenységei az alábbiak szerint változtak:

  • A szántás teljes felhagyása.
  • Korongozás csak akkor, ha feltétlenül szükséges, mélylazítás helyett.
  • Szántóföldi kultivátor és gyomfésű kijuttatása segíti a gyomok elleni küzdelmet és a talaj vízmegtartó képességének növelését.

Huszár Gábor egy helyi cégtől vásárol vetőmagot, hogy a felhasznált bionövényfajták alkalmazkodjanak a helyi éghajlati viszonyokhoz, és jobban ellenálljanak a klímaváltozás hatásainak. A termények tervezése a vetésforgó és a piac igényei alapján történik. Minden tevékenységről részletes nyilvántartást vezetnek, beleértve a szántóföldön végzett művelési tevékenységeket, a terménytárolás helyét, értékesítését.

A családi gazdaság teljes területe, 270 ha átállt biogazdálkodásra (ebből 244 ha KAP támogatással). 2022-ben 80 ha bioborsó, 80 ha biorepce, 50 ha bioárpa és 50 ha biobúza volt a fő vetett növény. Kisebb területeken bio édesköményt és füvet is vetettek.

A korábban szikes termőföld mintegy 26 hektárnyi területe a biotermesztési gondozás eredményeként mára szántóvá vált.

Címkék: kap
Friss hírek
Kiemelt hírek

Ezt olvasta már?

A biztonságos terménytárolás első lépései

A betakarítás közeledtével rövidesen megkezdődik a terménytároló létesítmények raktározásra való felkészítése. ...