TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:
Étkezési búza: 64.226,90 Ft (tonna)
Napraforgómag: 140.307,36 Ft (tonna)
Takarmánykukorica: 63.149,46 Ft (tonna)
Takarmányárpa: 58.062,74 Ft (tonna)
Repcemag: 152.374,56 Ft (tonna)
Full-fat szója: 214.278,20 Ft (tonna)
ÜZEMANYAGÁRAK:
Gázolaj ára: 601 Ft
Benzin ára: 604 Ft
DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:
EUR: 386,15
USD: 355,93
CHF: 389,93
GBP: 453,06
Hirdetés
Szenet a talajba?

Szenet a talajba?

Hírek - 2023.10.25

A szénmegkötés fontosságáról, így többek között a „Carbon farming” jelentőségéről – különösen a klímaváltozás kapcsán – egyre több szó esik. Sokan már mélységében ismerik a témát, s élnek is a szénmegkötő gazdálkodás adta előnyökkel. Azonban bizonyosan vannak még néhányan, akik most próbálják megérteni ennek fontosságát, s tanulmányozni előnyeit, az ebben rejlő lehetőségeket.

A földi élet alapja a szén

Ahhoz, hogy pontosan megértsük, hogyan került ilyen fontos szerepbe a szén, a szén-dioxid, és milyen szerepet játszik az életünkben, ejtsünk pár szót jelentőségéről – vezeti fel a témát Sztahura Erzsébet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara honlapján közreadott dolgozatában. – A földi élet alapja a szén, hiszen minden szerves anyagban megtalálható a Földön. Egyrészt a szenet nem nehéz észrevenni mindennapi életünk során: pl. a ceruzában is láthatjuk a szenet grafit formájában, a grillezéshez használt brikett is szénből készül. Amit talán kevésbé érzékelhetünk az az, hogy a testünk tömegének 18%-a szintén szénből épül fel, mint szerves vegyület. Ugyanez igaz valamennyi élőlényre, azaz valójában szénatomok alkotják a testben található számos fontos molekula vázát, pl. DNS, cukrok, zsírok.

Szénatomokból állnak a talaj szerves alkotói

Ennek megfelelően, ugyancsak szénatomokból állnak a talaj szerves alkotói, így az évszázadok alatt képződő humusz és a talaj kis élőlényei is. A szén, a széndioxid természetes alkotója a földi életnek, azonban a probléma az az, hogy a természetes egyensúly kibillent. Az emberi tevékenység, elsősorban az ipar, a közlekedés és a mezőgazdaság melléktermékeként olyan mértékben szabadul fel szén-dioxid, amely a természetes környezetben nem fordulna elő, s ezen koncentráció jelenlétére a természet az éghajlat változásával reagál.

„Juttassuk vissza a légkörből a szenet a talajba”

Az éghajlatváltozás mindenkit próbáló hatásának mérséklése végett a széndioxid megkötése fontos feladat. Mennyire és miként járulhat ehhez hozzá a mezőgazdaság? Nagyon, s ezzel a gazdálkodó is komoly előnyre tehet szert. Mint ismeretes, számos hagyományos mezőgazdasági gyakorlat széndioxid-kibocsátást eredményez – pl. a talaj állandó forgatásával „lassan elégetjük” a benne lévő szerves anyagot, s további széndioxidot bocsátunk a légkörbe, mely üvegházgáz tovább fokozza az éghajlatváltozást. Igen, ez egy ördögi kör, mert a mezőgazdasági termelést jelentősen érinti – fogalmaz a NAK honlapján közreadott írásában Sztahura Erzsébet, hangsúlyozva: meg kellene fordítanunk a folyamatot, azaz „juttassuk vissza a légkörből a szenet oda, ahol a legjobb helye van, a talajba.” (Forrás: Horizont Magazin – Úton a Carbon Farming felé – Péntek Csaba, IKR Agrár Kft.) Az óceánok után ugyanis a talaj a legjelentősebb széndioxid elnyelő.

Talajművelés, takarónövények, korszerű vetésforgó

Hogyan érhetjük el azt, hogy a légköri szén a talajaink termékenységének növelésére fordítódjon? A szakirodalom, s a saját tapasztalataink alapján az alábbiakat kell szem előtt tartanunk:

  • a bolygatás nélküli – vagy kevésbé bolygatott – talajműveléssel elősegítjük a talajokban a szerves anyagok lebontását mikroorganizmusokkal, s az így elnyert szerves szénnel gyarapítjuk talajunk szervesanyag-tartalmát, s majd hosszú átalakulásokkal annak humusztartalmát. Ezáltal a talajaink pufferkapacitása, termékenysége, vízgazdálkodása javul, hosszú távú előnyöket biztosítva használójának, gazdájának
  • szénkibocsátás – szervesanyag-, humuszveszteség – elkerülése a szántóföldi növénytermesztés során pl. a sokszor forgatott, bolygatott takaratlan talajból lassú égéssel a szerves anyag eltávozik, csökken humusztartalma, szerkezetessége, a talajélet, minek következtében leromlott szerkezetű és kevésbé ellenálló talajtakaró marad vissza. (Ezáltal a szántott réteg szervesanyag-tartalma és szervetlenkarbonát-tartalma is hozzájárul a légköri szénforgalomhoz)
  • szénkibocsátás csökkentése, a szántóföldi növénytermesztési gyakorlatokban például a takarónövények, valamint a korszerű vetésforgó alkalmazásával, a tőzeglápos területek megőrzésével, a precíziós műtrágyázás, avagy az agrár-erdészeti rendszerek bővítésével.

Miért is fontos mindez?

Amint a szerző egyebek között kifejti, a növénytermesztésben a talaj szerves anyagával való okszerűbb gazdálkodás, az állandó forgatás elhagyása, a növényi fedés csökkentheti az üvegházhatású gázok kibocsátását – mely gázok dominánsan felelősek a mezőgazdaságot is mélyen érintő éghajlatváltozásért –, ugyanakkor megőrizzük talajaink termékenységét, szerkezetességének, vízgazdálkodásának biztosításával.

A mezőgazdasági termelés számára igen fontos, hogy mennyire hatékonyan tudjuk a növények, a fény és a mikróbák segítségével a talaj széntartalmát – szervesanyag- és humusztartalom – növelni, felhasználva ehhez természetesen a légköri szenet is. Fontos ehhez az, hogy a talaj számára – mely egy élő közeg – megfelelő mértékben biztosítsunk szerves anyagot (szerves trágya, szármaradvány, zöldtrágya, takarónövények stb.) és legyenek ott a humuszképző mikrobiális közösségek, amely képesek tartós szerves anyagot (szén) – humuszt – létrehozni.

Címkék: talaj, szén, Carbon Farming, humusz, klímaváltozás
Friss hírek
Kiemelt hírek

Ezt olvasta már?

Öntözésfejlesztési pályázatok

Költségmegtakarítás, környezetvédelem, energiahatékonyság és fenntartható vízgazdálkodás