TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:
Étkezési búza: 64.203,61 Ft (tonna)
Napraforgómag: 140.553,90 Ft (tonna)
Takarmánykukorica: 60.021,85 Ft (tonna)
Takarmányárpa: 55.089,02 Ft (tonna)
Repcemag: 159.621,06 Ft (tonna)
Full-fat szója: 210.961,02 Ft (tonna)
ÜZEMANYAGÁRAK:
Gázolaj ára: 653 Ft
Benzin ára: 643 Ft
DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:
EUR: 393,4
USD: 369,7
CHF: 406,26
GBP: 461,09
Hirdetés
Magyarország legszebb erdeje  a Debreceni Nagyerdő

Magyarország legszebb erdeje a Debreceni Nagyerdő

Hírek - 2023.07.24

Magyarország legszebb erdejét kereső játékot hirdetett meg Facebook-oldalán február 11-én az agrártárca. Július 16-ig lehetett szavazni; a legtöbb voksot a Debreceni Nagyerdő kapta.

Második a Zsófia-kilátó, harmadik a Cuha-völgy

Az Agrárminisztérium 2023. február 11-én elindított sorozatában hetente bemutatott egy-egy állami erdőgazdaságot és megosztott 8-8 kapcsolódó helyszínt a területükről, amelyekre a közösségi oldalon lehetett szavazni. Magyarországon az állami tulajdonban lévő erdőgazdaságok több mint 1 millió hektár erdőt kezelnek, amely stratégiai jelentőségű az ország környezeti állapota, klímavédelmi célkitűzései és a lakosság jóléte szempontjából. A tárca Facebook-oldalán közzétett hír szerint Magyarország legszebb erdeje a szavazatok alapján a Debreceni Nagyerdő (Nyírerdő Zrt.) lett. Második helyen a Zsófia-kilátó, harmadik helyen a Cuha-völgy végzett.

A versenyben a következő állami erdőgazdaságok vettek részt: Bakonyerdő Zrt., Budapesti Erdőgazdaság Zrt., DALERD Zrt., EGERERDŐ Zrt., Északerdő Zrt., Gemenc Zrt., GYULAJ Zrt., Ipoly Erdő Zrt., KAEG Zrt., KEFAG Zrt., KASZÓ Zrt., Mecsekerdő Zrt., NEFAG Zrt., Nyírerdő Zrt., Pilisi Parkerdő Zrt., SEFAG Zrt., Szombathelyi Erdészeti Zrt., TAEG Zrt., VADEX Zrt., VERGA Zrt., Vértes Erdő Zrt., Zalaerdő Zrt.

11 ezer kilométernyi jelzett turistaút

A 21 társaság legfontosabb feladata az állami erdővagyon megőrzése és fenntartható hasznosítása. Ennek keretein belül nemcsak a főváros térségi erdőkben, hanem az ország minden pontján gondot fordítanak az erdei szálláshelyek, pihenők, ökoturisztikai központok megújítására, hálózatba foglalt fejlesztésére. Az állami erdőkben több mint 11 ezer kilométernyi jelzett turistaút-hálózatot használhatnak jelenleg a kirándulók. Emellett mintegy 1200 kilométer kerékpározásra és közel 400 kilométer lovaglásra kijelölt erdei út várja a kikapcsolódási lehetőséget keresőket. Az állami erdőgazdasági cégcsoport évente legalább 2 milliárd forintot fordít aktív természetvédelmi célú feladatokra, további 4 milliárd forintot pedig az ökoturisztikai hálózat elemeinek fenntartására.

Nagyerdő, hatalmas tölgyek

A debreceni Nagyerdő valószínűleg nem területe, hanem az itt növő fák nagysága után kapta nevét – olvasható a Nyírerdő Zrt. honlapján. – Egyes források szerint a Debrecen környéki erdők legalább hétszáz éve látják el fával a települést. A Nagyerdő a hajdúsági megyeszékhely környékén 1082 hektárnyi homoktalajú területen fekszik, az egykor összefüggő nyírségi erdők maradványának tekinthető. Földrajzilag ez a hajdúsági löszhát vagy Hajdúhát és a nyírségi homokkúp átmeneti területe. A Nyírség kiemelkedése és a terület beerdősödése a jégkorszak végére fejeződött be. A Nagyerdő területén a kialakult löszös homoktalaj és az egykori folyóvölgyek miatt a vízellátás jó maradt, és ennek eredményeképpen üde erdők jöttek létre. Az éghajlat felmelegedésével az erdők visszahúzódtak, majd a következő, csapadékban bővelkedő időszakban újra megnövekedett a területük. Ekkor alakultak ki a homoki és gyöngyvirágos tölgyesek a Nagyerdő területén, a Tócó völgyében pedig tölgy-kőris-szil ligeterdők.

A XVIII-XIX. században fokozódott a város körüli erdők leromlása, ugyanis a zálogbirtokként bérelt erdőket kevéssé óvták, mint a saját tulajdonban lévőket. 1829-ben szükségessé vált a város erdeinek feljavítása, nagyjából innen datálható az erdőgazdálkodás megújulása.

1939. október 10-én a Nagyerdő északkeleti részén 31 hektárt védetté nyilvánítottak: a magyar Természetvédelmi Törzskönyv első tételeként jegyezték be ezt a területet és alább még öt kisebb darabot. Akkor Ohatitól a Gúthi erdőig 35 helyen és 74 hektáron jelöltek ki természeti emléket. Alig egy évtizeddel később, 1950-ben jelölték ki az új, országos jelentőségű természetvédelmi területet a Pallagi út két oldalán, 86 hektáron, amihez 1972-ben további 11 hektárt csatoltak.

Legnagyobbra növő fái a kocsányos tölgyek, amik akár 25 méter magasságúak és 2–300 évesek lehetnek. (Forrás: nyirerdo.hu)

Kulcsszavak: Debrecen, Nagyerdő, Magyarország legszebb erdeje, kocsányos tölgy

Címkék: erdő
Friss hírek
Kiemelt hírek

Ezt olvasta már?

A Corteva a fenntartható védelmet kereső gazdák számára ...

A növénytermesztők sikere nagyban függhet a vetőmagok megfelelő, hatékony védelmétől már a vetés pillanatában. ...