Az egyéni gazdaságok hitelállománya csökkent, a társas vállalkozásoké nőtt a mezőgazdaságban

Az egyéni gazdaságok részesedése a mezőgazdaság teljes hitelállományából 4,3 százalékponttal csökkent: 41,9 százalékról 37,5 százalékra esett vissza. A csökkenő részesedés hátterében az is áll, hogy a társas vállalkozások hitelállománya az egyéni gazdaságokéhoz képest nőtt, 17,2 százalékkal bővült – olvasható az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) Pénzügyi Hírlevelének legfrissebb számában. – A mezőgazdaságban az egyéni gazdaságok hitelei közül a beruházási hitelek voltak továbbra is túlsúlyban, bár állományuk 6,8 százalékkal 251,1 milliárd forintra mérséklődött, ami az előző év első negyedévéhez viszonyítva 18,5 milliárd forinttal kevesebb összeget jelentett, de értékben még így is a teljes hitelállomány közel 70 százalékát tette ki.

Az éven belüli hitelállomány 6,5 százalékkal, 66,4 milliárd forintról 62,1 milliárd forintra mérséklődött, ami értékben (–4,3 milliárd forint) és százalékban is elmaradt a beruházási hitelek állománycsökkenésétől, ugyanakkor a visszaesés mindkét területen magasabb volt, mint a mezőgazdaságban tevékenykedő egyéni gazdaságok hitelállománya egészének mérséklődése.

Több az egyéb hitel

A hosszú lejáratú forgóeszközhitelek 5,1 százalékkal csökkentek, 20,5 milliárd forintról 19,4 milliárd forintra. Az egyéb hitelek állománya azonban 76,7 százalékkal emelkedett, 20,2 milliárd forintról 35,6 milliárd forintra bővült.

A korábbi tendenciának megfelelően a devizahitelek aránya továbbra is elenyésző volt a mezőgazdasági egyéni gazdaságok hitelállományában.

A hosszú lejáratú hitelek (beruházási és hosszú lejáratú forgóeszközhitelek) aránya 77,0 százalékról 73,5 százalékra módosult a mezőgazdaságban tevékenykedő egyéni gazdaságok hitelállományában az előző év azonos időszakához képest. A beruházási hitelek részesedése 3,4 százalékponttal csökkent, a hosszú lejáratú forgóeszközhitelek aránya 0,2 százalékponttal mérséklődött. Az éven túli hitelek legnagyobb részét (92,8 százalékát) továbbra is a beruházási hitelek képezték 2023 I. negyedévében.

Szántóföldi növénytermesztők

A mezőgazdaságban tevékenykedő egyéni gazdaságokon belül a szántóföldi növénytermesztőkhöz köthető a hitelállomány legnagyobb része, 59,4 százaléka. Az állattartással és -tenyésztéssel foglalkozók a hitelállomány további 16,8 százalékát, a kertészeti ágazat pedig 11,0 százalékát adta 2023. március 31-én.

A szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó egyéni gazdaságok hitelállománya 218,7 milliárd forint volt 2023 első negyedévében, ami 3,2 milliárd forinttal volt kevesebb az egy évvel korábbi azonos időszak értékénél. A csökkenés két fő oka az egyéni szántóföldi gazdálkodók beruházási hiteleinek 11,3 milliárd forintos és az éven belüli hiteleik 2,7 milliárd forintos visszaesése volt. Ezzel szemben az egyéb hitelek 10,5 milliárd forinttal növekedtek az előző év azonos negyedévéhez viszonyítva.

Az egyéni gazdaságok hitelállományának legnagyobb része (több mint 70 százaléka) 2021 végéig az egyéni vállalkozókhoz tartozott. Ez az arány azonban 2022 első negyedévében megváltozott. 2023 első negyedévében továbbra is az egyéni gazdaságok hitelállományának csupán 48,3 százalékát képviselték az egyéni vállalkozók, a fennmaradó kissé nagyobb, 51,7 százalékos részt immár az őstermelők hitelállománya képezte. A változás egyik legfőbb oka a családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény hatályba lépése volt.

Egyéni gazdaságok új hitelei

Az egyéni gazdaságok hitelállományának 2,2 százalékos csökkenésével egyidejűleg változott az újonnan felvett hitelek értéke is. A szegmens összesen 57,1 milliárd forint új hitelt vett fel 2023 I. negyedévében, jelentős összeggel, 37,7 milliárd forinttal többet, mint egy évvel korábban

A mezőgazdaságban az egyéni gazdaságok új hiteleinek több mint 50 százaléka a szántóföldi növénytermesztő ágazatba érkezett 2023 első negyedévében.

Az új hitelek legnagyobb része (50,9 százalék) a szántóföldi növénytermesztők tevékenységét finanszírozta. Az állattenyésztők részesedése 19,3 százalék volt. Az új hitelek 7,2 százaléka a szarvasmarha-, 6,3 százaléka a baromfiágazatba került, további 2,4 százalékát pedig a sertéstenyésztők tudhatták magukénak.

Hitelcélok

Hitelcélt tekintve a folyószámlahitelek összegében történt a legnagyobb változás: az új hitelkihelyezések értéke 42,3 milliárd forinttal volt nagyobb 2023 első negyedévében, mint egy évvel korábban. Ennek majdnem fele (20,6 milliárd forint) a szántóföldi növénytermesztőkhöz tartozott, míg az állattenyésztők 8,3 milliárd forinttal növelték új folyószámlahiteleiket. A beruházási hitelek 2,8 milliárd forinttal mérséklődtek, ezen belül is a szántóföldi növénytermesztők új beruházási hitelei 1,4 milliárd forinttal, az állattenyésztők új beruházási hitelei 0,5 milliárd forinttal estek vissza, és a kertészet beruházási hitelei is 0,4 milliárd forinttal csökkentek. A hosszú lejáratú forgóeszközhitelekből 3,3 milliárd forinttal kevesebbet igényeltek az előző év azonos időszakához képest. Az egyéb hitelek értéke 1,6 milliárd forinttal nőtt. Az egyéb éven belüli hitelek értéke alig változott.

Kulcsszavak: hitel, hitelállomány, egyéni gazdaságok, AKI, mezőgazdasági hitelek