A Gucci mellett, egyre több divatóriás választja a regeneratív gyapjút

Nagyon sokféle anyagot megvizsgáltak, a kasmírtól a bambuszon át az ananász héjáig - meséli Wessely, de előállításuknál különböző akadályokba ütköztek. Hiába bomlik le könnyen a bambusz például, de mire ruha lesz belőle, rengeteg vegyi anyaggal van kezelve, nem beszélve a túl sok gyártási folyamatról, amely nem fér bele szemléletükbe. Még az ananász héjjal is szemezgettek, de előállítása során ott sem jobb a helyzet. Az is fontos szempont volt a kiválasztásnál, hogy a ruhaalapanyag létrejötte, alakulása, mire hozzájuk kerül, folyamataiban, mind a termelő közösség, biológiai sokféleség, mind a kevesebb szennyező anyag kibocsátásában megállja a helyét. A nyertes végül a regeneratív gyapjú lett.

Olyan birkatenyésztőket ismertünk meg, akik a regeneratív mezőgazdaság elkötelezettjei, mert radikális változást akarnak elérni iparágukban, és hozzáállásuk, szemléletmódjuk, az anyag előállításának műszaki és környezetvédelmi előnyei teljesen lenyűgöztek bennünket – mondta Wessely.

Regeneratív mezőgazdaság

A regeneratív mezőgazdaság célja olyan gazdálkodási rendszerek létrehozása, amelyek javítják a talaj egészségét, növelik a biológiai sokféleséget, minimális talajműveléssel, takarónövényekkel, szerves komposzt használatával, belevonva az agroerdészetet, az állattenyésztést, növénytermesztést úgy, hogy egymást kiegészítsék. A juhtenyésztők a juhokat például nem ugyanazon a mezőn legeltetik, hanem vándorolnak velük, a nyájak új táplálékforrásokat keresnek, miközben a mezők is regenerálódnak. Az irányzatnak külön minősítési rendszere is van.

A két tervező végül létrehozta Sheep Inc néven, állításuk szerint, a világ első szén – negatív divatmárkáját. A Carbon Footprint független tudósítói arról számoltak be, hogy a londoni márka elemzésében a gyártás, csomagolás és szállítás mellett, a gazdálkodást is, amelybe a juhok metán kibocsátása is beletartozik, figyelembe vették. Egyedül a csapat távmunkájából származó energiakibocsátásra nem tértek ki, amelyek feltételezhetőn jóval alacsonyabbak, mint a gyapjú előállításáé.

A Sheep Inc kötőgépei is napenergiával működnek, a ruhákat szintén napenergiával működtetett raktárakban tárolják, válogatják, és nem használnak műanyagot a csomagolásban sem, mindamellett, hogy a termékek javítását is vállalják.

A fenntartható divat szakértőinek nagyon tetszik ez az irányzat, és meg vannak elégedve a Sheep Inc termékeivel. Lucianne Tonti, független divat tanácsadó, a fenntarthatóság elkötelezettje kiemelte, hogy rendkívül fontosnak tartja, hogy teljesen nyomon lehet követni a birka születésétől, legeltetésétől a ruha elkészültéig a termelési folyamatokat, mert ez annak a bizonyítéka, hogy lehet szép ruhákat készíteni úgy is, hogy nem szennyezzük a környezetet, sőt inkább javítunk rajta.  A gyapjút amúgy is különlegesnek tartja a divatipar, mert erősebb, mint a többi pamutféle, újrahasznosítható, égésgátló, antibakteriális, és kevesebbszer kell mosni. Rugalmas, viaszos szálösszetételének köszönhetően pedig nem foltosodik könnyen, a talajban pedig lebomlik, ellentétben a poliészterrel. – tette hozzá.

A hagyományos juhtenyésztés nem klímabarát - állítja a BBC a cikkben, mert a juhok metánkibocsátása mellett a pásztorok egyhelyen legeltetnek, az állatok hosszú ideig vannak ugyanazokban a karámokban, amely elsivatagosodáshoz, talajerozióhoz, és a biológiai sokféleség csökkenéséhez vezethet. Ausztráliában, Új – Zélandon és Dél – Amerikában bár barangoló juhgazdálkodást folytatnak, de műtrágyát is gyakran használnak, ez pedig ugyanazokhoz a túllegeltetési gondokhoz vezethet, mintha egyhelyben maradnának.

A vállalat merinógyapjúját a Lake Hāwea nevű farmról vásárolja, amely 2019-ben Új-Zéland első szén – negatív farmja volt a Toitü szénlábnyom tanúsítvány szerint. A gazdaság ugyanis az őshonos erdők helyreállítására is nagy hangsúlyt fektetett, ezzel vonva ki a légkörből a széndioxidot.

A fiatal divattervezők kezdeményezésén felbuzdulva, egyre több divatóriás fordul a regeneratív gyapjú felé. Az Allbird amerikai divattitán szintén a Lake Hāwea farmtól vásárol, és azt tervezik, hogy 2025 – ig, teljesen átállnak erre. De lelkes felhasználói között vannak már a Stella McCartney, a Gucci, Edward Crutchley márkák tulajdonosai is, sőt a Marks & Spencer is fontolgatja az áttérést.

Egyelőre luxusnak számít a regeneratív gyapjú, a tömegpiacon még nem tud megjelenni, hiszen aki olcsó gyapjút vásárol, alacsony áron is adja el a termékét. Azzal, hogy a divatszektor felkarolta a regeneratív gazdálkodásból származó terméket, van esély rá, hogy az árak csökkenni fognak – mondja Peter Ackroyd a Campaign For Wool működési igazgatója.

Fotó: Pixabay

A gyapjú nemcsak sálnak való, egészen elképesztő, mire jó még

TOVÁBB OLVASOM