Hasznosak a verőköltő poloskák és még szaguk sincs, bár a madarak nem kedvelik őket
Hírek - 2023.05.28
A meleg és napfény előcsalogat sokféle rovart, az elsők között a bodobácsokat már kora tavasszal, ezért is nevezik őket a tavasz előhírnökeinek is. S figyelmeztetnek a hideg idő közeledtére is, ősszel, mert még utoljára összegyűlnek egy-egy délre néző fának a tövében, vagy a köveken, hogy töltekezzenek az egyre kevésbé meleg napfényből, mielőtt megérkezik az első fagy.
A bodobács, latin nevén Pyrrhocoris apterus, nevével ellentétben nem a bodobács rokona, hanem a mezei vagy verőköltő poloskák közé tartozik, és nálunk több mint 140 féle faja él. Nevezik még suszterbogárnak, fülbemászónak, büdöspannának, botbonáknak, misemondó bogárnak, katóféregnek, boda bácsinak, tűzoltó bogárnak, szabóbogárnak tűzi poloskának, papbogárnak, napféregnek, katonabogárnak, halálfőnek, istenbogárkájának, vörösbogárnak, bödecskének, papucsbogárnak, kőkiverőnek, temetőbogárnak, bár nem bogár, és a fülbemászó jelzőre nem szolgált rá, nem csíp, repülni sem tud. Leginkább a falak repedéseiben, kövek alatt, fák tövében szeret tanyázni.
Elhullott rovarok, csigák, felpuhult magok, gyomlevelek nedvével táplálkoznak, s nem tesznek kárt a haszonnövényekben. Inkább arról híresek, hogy remek növényi és állati hulladék feldolgozók, a komposztgyűjtőkben is jó munkát végeznek, sőt még az apróbb kártékony rovarokat, hernyókat is képesek elpusztítani szívókáikkal. Legjobban a hársfa és mályvafélék termését szeretik, így, ha nagy számban látjuk őket, biztosak lehetünk benne, hogy a közelben megtalálható kedvenc táplálékforrásuk is.
Márciusban előbújnak az első sütkérező csapatok, áprilisban megkezdődik a szaporodás. Párzási szokásaik miatt nevezik vonatbogárnak is őket, mert sokszor látni akár hosszabb ideig is egymásba kapaszkodó, összeragadó példányokat. A hím állítólag így tartja távol a többi vetélytársat a nősténytől, amíg el nem kezdődik a peterakás időszaka.
A megtermékenyült nőstény petéi gyöngyház fényűek, s miután kikeltek, együtt maradnak. Piros színűek, a feketeség csak háromszori vedlés után jelenik meg a lárvákon. A fiatal bodobácsok még szagosak, bűzmiriggyel rendelkeznek, az idősebbeknél ez a mirigy elsorvad, ezért szagtalanná válnak, nincs már az a jellegzetes mezei poloska szaguk. Érdekes módon a madarak nem esznek bodobácsot, talán a feltűnő piros színe vagy bűzmirigyének váladéka miatt. Ősszel elbújnak, hogy átaludják a telet, elő sem jönnek többet a kövek alól, falak repedéseiből, ha beáll a talaj menti fagy.
Fotó: Pixabay
Címkék: verőköltő poloska, bodobács, rovar
Politikamentes és takarékos működést sürget a NAK ...
Harmadára esett a hazai műtrágyaforgalom 2026 második ...
Újvilági csavarféreg: Öt tény a növekvő állategészségügyi ...
A titkos hálózat a kertünkben: Biodiverzitás, amit mi teremtünk ...
Mi áll a mezőgazdasági vadkár kialakulásának hátterében?
Vetőmagtermesztéstől a takarmánykeverőig – Az őszi borsó ...
Víztakarékos fehérjenövény – Az őszi borsóban rejlő ...
Hőség és fokozott villamosenergia-terhelés: így őrizhetjük ...
Egy év alatt 57 százalékkal emelkedett a málna termelői ára
„Önálló agrár kifizető ügynökséget szeretnénk”
