TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:
Étkezési búza: 61.258,27 Ft (tonna)
Napraforgómag: 143.418,12 Ft (tonna)
Takarmánykukorica: 59.214,59 Ft (tonna)
Takarmányárpa: 49.109,96 Ft (tonna)
Repcemag: 155.080,64 Ft (tonna)
Full-fat szója: 203.957,95 Ft (tonna)
ÜZEMANYAGÁRAK:
Gázolaj ára: 647 Ft
Benzin ára: 650 Ft
DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:
EUR: 394,26
USD: 369,47
CHF: 405,17
GBP: 457,03
Hirdetés
Pünkösd: ha esik, ha nem, baj lehet belőle az elődeink szerint

Pünkösd: ha esik, ha nem, baj lehet belőle az elődeink szerint

Hírek - 2023.05.25

A pünkösdi ünnepkör legalább olyan gazdagnak számít Magyarországon, mint a vele összekapcsolódó húsvét. Rengeteg mezőgazdasági megfigyelés, tiltás is kapcsolódik hozzá.

A pünkösdi ünnepkörhöz rengeteg magyar népszokás kapcsolódik, ugyanakkor tilalom is, hiszen ekkor nem volt szabad mezőgazdasági munkát végezni, befogni az állatokat, de még a ház körül serénykedni sem, a kenyérsütés például kifejezetten tiltva volt.

Pünkösdkor nemcsak hazánkban, de Európa jelentős részében pünkösdi (vagy májusi) királyt választottak a középkor óta. A különféle versenyjátékokban megmérkőző legények közül a győztes érdemelte ki ezt a címet, és cserébe egy évig vezetője, bírája volt a többieknek. Hivatalos volt minden lakodalomba és összejövetelre, a legények engedelmeskedni tartoztak neki, és sokszor még a kocsmai fogyasztásért sem kellett fizetnie.

A szokások országrészenként eltértek, Ugocsa vármegyében például a 19. században az obsitos katonák közül választották a pünkösdi királyt, akit maskarába öltöztettek, papírkoronát tettek a fejére, és egy rozzant gebére ültették. Amikor végigvonult a falun, akkor a menetét törött edényekkel, hamuval telt fazékkal dobálták meg.

Kevésbé ismert, hogy bizonyos helyeken – főleg a palócoknál – pünkösdi királynét is választottak. Szalagokkal, kendőkkel, virágkoszorúval ékesítették, aztán a karjára kosarat vett, és házról házra gyűjtögette az ajándékokat. Ha valaki nem szívesen látta, arra megpróbáltak átkot hozni, például leguggoltatták a királynét, hogy a gazdasszonynak ne nőjön meg a kendere.

Pünkösdkor országszerte szokásban volt megajándékozni a pásztorokat, a gazdák bort és kalácsot adtak nekik. Cserébe azok ostort pattogtattak, kongattak (kongóztak), hogy elűzzék az állatoktól az ártó szellemeket.

A népi megfigyelés szerint a pünkösdi eső bő, gazdag termést ígért, bár Baranyában ennek éppen az ellenkezőjét gondolták. A szép időtől ők sok bort vártak a következő évre, ám ha esett, az rossz ómennek számított, tartani lehetett attól, hogy a szőlőtermés oda lesz.



Címkék: pünkösd, hagyomány, népszokás, király, időjárás, eső, szőlő
Friss hírek
Kiemelt hírek

Ezt olvasta már?

Fertőzésveszély napraforgóban és szójában

A hosszan tartó aszályos időszakok kedveznek a trópusi-szubtrópusi gombakórokozók megjelenésének és ...