Pünkösd: ha esik, ha nem, baj lehet belőle az elődeink szerint
Hírek - 2023.05.25
A pünkösdi ünnepkör legalább olyan gazdagnak számít Magyarországon, mint a vele összekapcsolódó húsvét. Rengeteg mezőgazdasági megfigyelés, tiltás is kapcsolódik hozzá.
A pünkösdi ünnepkörhöz rengeteg magyar népszokás kapcsolódik, ugyanakkor tilalom is, hiszen ekkor nem volt szabad mezőgazdasági munkát végezni, befogni az állatokat, de még a ház körül serénykedni sem, a kenyérsütés például kifejezetten tiltva volt.
Pünkösdkor nemcsak hazánkban, de Európa jelentős részében pünkösdi (vagy májusi) királyt választottak a középkor óta. A különféle versenyjátékokban megmérkőző legények közül a győztes érdemelte ki ezt a címet, és cserébe egy évig vezetője, bírája volt a többieknek. Hivatalos volt minden lakodalomba és összejövetelre, a legények engedelmeskedni tartoztak neki, és sokszor még a kocsmai fogyasztásért sem kellett fizetnie.
A szokások országrészenként eltértek, Ugocsa vármegyében például a 19. században az obsitos katonák közül választották a pünkösdi királyt, akit maskarába öltöztettek, papírkoronát tettek a fejére, és egy rozzant gebére ültették. Amikor végigvonult a falun, akkor a menetét törött edényekkel, hamuval telt fazékkal dobálták meg.
Kevésbé ismert, hogy bizonyos helyeken – főleg a palócoknál – pünkösdi királynét is választottak. Szalagokkal, kendőkkel, virágkoszorúval ékesítették, aztán a karjára kosarat vett, és házról házra gyűjtögette az ajándékokat. Ha valaki nem szívesen látta, arra megpróbáltak átkot hozni, például leguggoltatták a királynét, hogy a gazdasszonynak ne nőjön meg a kendere.
Pünkösdkor országszerte szokásban volt megajándékozni a pásztorokat, a gazdák bort és kalácsot adtak nekik. Cserébe azok ostort pattogtattak, kongattak (kongóztak), hogy elűzzék az állatoktól az ártó szellemeket.
A népi megfigyelés szerint a pünkösdi eső bő, gazdag termést ígért, bár Baranyában ennek éppen az ellenkezőjét gondolták. A szép időtől ők sok bort vártak a következő évre, ám ha esett, az rossz ómennek számított, tartani lehetett attól, hogy a szőlőtermés oda lesz.
Címkék: pünkösd, hagyomány, népszokás, király, időjárás, eső, szőlő
Mégis megmaradnak a helyi földbizottságok!
Trófeacentrikusság és túlszaporodás – A vadgazdálkodás ...
A Vylor befejezte a kiválását, és önálló vállalatként megkezdte ...
Babérmeggy metszése ősszel: Így csináld a szakértő szerint
A vetőgép műszaki szerepe a sikeres őszi vetésekben
Zöld túlélők: Klímaálló fák és szárazságtűrő cserjék a jövő ...
Vadlétszám és élőhelyfejlesztés – A fenntartható ...
Szabadgyökerű vagy konténeres fa ültetése? Útmutató a biztos ...
Mi jön az átvilágítás után? Jelentősen átalakulhat az ...
Rosszul áll a szénánk: újra kell számolni a gyepek hozamát
