Növényvédelmi Fórum Debrecenben

A Tiszántúli Növényvédelmi Fórumot immár 16. alkalommal rendezte meg a Debreceni Egyetem Növényvédelmi Intézete, a Növényorvosi Kamara megyei szervezete és a Növényvédelem Oktatásának Fejlesztéséért Közhasznú Alapítvány (NOFKA) október 19–20-án a Debreceni Akadémiai Bizottság székházában. A rendezvény színes programjában az ország minden részéből érkező kutatók, oktatók és gyakorló növényvédelmi szakemberek egyaránt találtak számukra érdekes témákat.

A rendezvényt dr. Pepó Péter, a DE Agrártudományi Centrumának elnökhelyettese nyitotta meg, kihangsúlyozva, hogy mezőgazdaságunk fejlődésének és versenyképességének alapfeltétele a hatékony és magas színvonalú kutatás és oktatás.
A megnyitót követően első ízben adták át a Gulyás Antal-emlékérmet. A neves iskolateremtő oktató és kutató nevét viselő kitüntetést a növényvédelem területén kiemelkedő munkásságú szakemberek kaphatják meg. Az emlékérmet és a vele járó aranykitűzőt 2011-ben dr. Tóth Oszkár nyugalmazott egyetemi docensnek ítélte a NOFKA és a Növényorvosi Kamara képviselőiből álló testület.
A 82. életévében járó „Oszi bácsi” a növényvédelem oktatásában betöltött kiemelkedő életútjával érdemelte ki az elismerést: 30 évet töltött a növényvédelem oktatásával a Debreceni Agrártudományi Egyetemen és jogelőd intézményeiben, mely idő alatt növényvédő szakemberek hosszú sorát képezte. A kitüntetést dr. Szarukán István (NOFKA elnöke) és dr. Kiss László (H.-B. M.-i Növényorvosi Kamara elnöke) adta át. Ezt követően Jakab István, a Magosz elnöke, az Országgyűlés alelnöke tartott előadást az idei GMO-szennyezés tapasztalatairól, következményeiről, illetve ezzel kapcsolatban áttekintette a hazai és európai helyzetet.
A szakember kihangsúlyozta: a magyar politikai és szakmai vezetés (pártállástól függetlenül) elutasítja a génmódosított szervezetek hazai alkalmazását. Kijelentette, hogy véleménye szerint hosszú tá–von az ország számára a GMO-mentesség 
fenntartása egyértelműen előnyös. A nö–vény-vé-del-mi szakigazgatási szervek ré-
széről Jordán László, az MgSzH növény-, talaj- és erdővédelmi elnökhelyettese ismertette a várható irányvonalakat a növényvédelmi szakigazgatásban. Mint elmondta: a növényorvosok képzésében minőségi oktatásra van szükség. A kutatásnak és a szakigazgatásnak szorosabb kapcsolatot, és intenzívebb párbeszédet kell kialakítania. Az új uniós rendelkezéseknek való megfeleléshez bizonyos területeken van tennivalónk, főleg a növényvédelmi gépek felülvizsgálatában, a környezeti monitoring területén, de a legtöbb témában „jól állunk”, vagy esetleg a hazai követelmények meg is haladják az EU által elvártat. A délelőtt további részében a növényvédőszer-gyártó és -forgalmazó cégek szakmai előadásait hallgathatta meg a közönség. A rendezvényen előadást tartottak az AGRO.bio Hungary Kft., a BASF Hungária Kft., a Bayer CropScience Kft., a Cheminova Magyarország Kft., a Dow AgroSciences Hungary Kft., a DuPont Magyarország Kft., a Makhteshim Agan Hungary Zrt., a Sumi-Agro Hungary Kft., a Syngenta Kft., a Vetco Continental Hungary Kft. képviselői. Az igen ízletes ebéd elfogyasztása után a szekcióelőadásokra került a sor, ahol a növényvédelem minden területét érintő előadások hangzottak el.
A Növényvédelmi Fórum kiadványa, az előadások összefoglalóival, elérhető a DE Növényvédelmi Intézet (http://portal.agr.unideb.hu/tanszekek/novenyvedelmi/sajat_oldalak/index.html) és az AgrárUnió honlapján. A rendezvény másnapján – szakmai kirándulás keretében – Karcagra és Nagykörűbe látogattak az érdeklődők. Erről a programról külön írásban számolunk be.
 

Növényvédőszer-fejlesztések a kukoricában

Beszélgetés dr. Tóth Elemérrel, a DuPont fejlesztőmérnökével

A DuPont-rendezvényekre járók, illetve a cég katalógusait forgatók számára nem ismeretlen dr. Tóth Elemér neve. A szakember immár 15 éve végzi a DuPont szolgálatában azt a háttérmunkát, amivel számos növényvédő szer hazai bevezetéséhez, engedélyezéséhez, a hazai technológia kialakításához, vagy éppen a DuPont Juniálisok kivitelezéséhez hozzájárul. Bár sudár termetével nem emelkedik ki a Juniálisok több száz fős tömegéből, mégis nagy részt vállal abból, hogy ezeken a rendezvényeken a finom ebéd mellett szakmai tartalomban se legyen hiány.

A leginkább illetékestől informálódtam tehát a DuPontnál zajló fejlesztésekről, illetve ami a gazdákat sokkal inkább érdekli, annak a kézzel fogható eredményeiről is.
AU: Mielőtt belevágnánk a legfrissebb DuPont-szerek ismertetésébe, szólj néhány szót a saját szakmai múltadról! Elvégre senki sem születik a DuPont fejlesztőmérnökének. Hogyan kerültél kapcsolatba a növényvédelemmel, és milyen út vezetettet idáig?
T. E.: A Debreceni Agrártudományi Egyetemre jártam, ahol dr. Kövics György terelgetett a növényvédelem irányába, és el is végeztem ezt a szakirányt. Az egyetem után a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomáson dolgoztam szűk 2 évet, majd tanársegédként visszakerültem a DATE-ra. Innen mentem aztán 1997-ben a DuPonthoz. 2011. december 23., 13:59

2012 – kettős jubileum a Bayernél

Jövőre 10 éve lesz, hogy megalakult a Bayer CropScience. Kedves Olvasóink emlékezhetnek még arra a hangulatos „road-show” sorozatra, mellyel 2002 októberében bemutatkoztunk. A jól sikerült rendezvényeken a kiállítások, személyes bemutatkozások mellett a Bayer CropScience stratégiáját is megismerhették a résztvevők.

Az akkor elhangzottak ma is érvényesek: célunk, hogy kölcsönös előnyökön alapuló kapcsolatot tartsunk a növényvédelem valamennyi szereplőjével. Küldetésünk, hogy termékeinkkel hozzájáruljunk mezőgazdaságunk fejlődéséhez, az egészséges élelmiszerek és takarmányok előállításához. 2002-ben célként jelöltük ki a hazai növényvédőszer-piac vezető pozíciójának elérését, melyet 2010–2011-ben sikerült elérnünk.
A Bayer CropScience intenzív agrokémiai fejlesztéssel rendelkező vállalat. Új hatóanyagainkat, termékeinket engedélyeztetjük, hogy azok mielőbb szolgálhassák mezőgazdaságunkat. 2002-ben azt ígértük partnereinknek, hogy minden évben olyan újdonsággal jelentkezünk, ami munkájukat hatékonyabbá teszi, s így tevékenységük jövedelmezőségét javítja. Vizsgáljuk most meg, hogy ez hogyan sikerült.
2002-ben került piacra a Betanal expert gyomirtó szer, amely átütő siker volt az akkor még igen jelentős számú magyar cukorrépa-termelő körében. Azóta is vezető szerepet tölt be a – mára már sajnos összezsugorodott – cukorrépa-terület gyommentesítésében. Ugyancsak 2002-ben került piacra először kukorica posztemergens hatóanyagunk, a foramszulfuron, Monsoon márkanéven.
2003 óta élvezhetik partnereink a Mester Pack előnyeit. A komplett hatású (teljes egy- és kétszikű spektrum) kukorica-gyomirtó készítmény igen kedveltté vált az elmúlt időszakban.
2004-ben vezettük be az intenzív kertészettel foglalkozók megelégedésére az Envidor atkaölő szert, amely extrém hosszú hatásával és nagy hatékonyságával tűnik ki versenytársai közül.
A rovarölő szeres csávázást a Bayer neonikotinoid hatóanyagai teremtették meg a 90-es években. 2005-től a Gaucho mellett megjelentek a klotianidin tartalmú készítmények is, amelyek a kukorica-, napraforgó- (Poncho) és 2011-től a kalászosgabona- (Yunta Quattro) kultúrákban nyújtanak kiváló védelmet a korai rovarkártevők, vírusvektorok ellen a környezetet legkevésbé terhelő eljárás segítségével. Ugyancsak 2005-ben jelent meg a Merlin kukorica-gyomirtó szer folyékony változata. Az mikotoxinok felhalmozódása elleni védekezés évtizedek óta az egyik meghatározó fontosságú terület a Bayer kutatói számára.
2006-ban Magyarországon is új korszak kezdődött a búzakalász-fuzáriózis elleni küzdelemben a protiokonazol hatóanyag, illetve a Prosaro gombaölő szer bevezetésével. A készítmény azóta is Fusarium-fajok elleni kezelések meghatározó készítménye Magyarországon.
2007-ben került bevezetésre a töretlen sikerű vezető termékünk, a Laudis kukorica-gyomirtó szer. A Laudis-t – nevéhez méltóan – valóban mindenki dicséri, aki egyszer kipróbálta, hiszen rugalmas kijuttatási idejével, hihetetlen látványos hatásával nagyon meggyőző, és igen nagymértékben hozzájárul a magyar kukorica-gyomirtás sikerességéhez. Ugyancsak 2007-ben vezettük be a Nativo ka-lá-szos-fun-gicidet, és vezető kalászos-cso-ma-gun-kat, a Jubileum csomagot.
A Jubileum csomag 20 ha kalászos gabona gyomirtó szeres és fungicides kezelésére szolgál. Nevét azért kapta, mert a benne lévő Sekator gyomirtó abban az évben érte el az 1 millió, míg a Falcon gombaölő a 2 millió hektárt Magyarországon. A 2012-ben 5 éves Jubileum csomag népszerűsége azóta is töretlen.
2008-ban jelent meg a tiakloprid hatóanyagú Biscaya rovarölő szerünk, mely elsősorban a repcetermesztők körében népszerű, de a napraforgó- és kukoricakultúrákban is kedvelt. 2011 óta kalászos gabonákban is felhasználható.
A 2009-es év újdonságai a Merlin flexx kukorica-gyomirtó, az új formulációjú Decis Mega, az Ellado repce és a Lamardor gabona-csávázószer volt. Új, folyékony formát kapott a Sekator és Huszár gyomirtó szer is. 2010-ben újabb áttörés következett: piacra került az Adengo, a Bayer új hatóanyagát is tartalmazó komplett preemergens és korai posztemergens kukorica-gyomirtó. Ugyancsak ekkor érkezett az új fungicid hatóanyagot hordozó burgonya- és zöldséggombaölő szer, az Infinito és a Previcur Energy is. 2011. december 23., 13:58

A növényorvosi méltóság erősítése a cél

A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara idén is megrendezte az immár hagyományossá vált Növényorvos Napot a Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Karán. Több mint 450 növényorvos vett részt az eseményen. 2011. december 23., 13:57

Terjedő gyomnövények Magyarországon - Sebforrasztó zsombor

„Kiszámították, hogy ha a Sisymbrium sophia – amely növényenként mintegy 6000 magot terem (de számoltak már 730 000 magot is) – minden magjából növény fejlődhetne, és valamennyi meg is találná az életfeltételeit, három év alatt 2000-szer annyi területet tudna elborítani, mint a Föld összes szárazföldjeinek területe.”
Ujvárosi Miklós, 1973.

Eredete, elterjedése
A sebforrasztó zsombor (Descurainia/Sisymbrium/sophia) az óvilágban őshonos, beleértve Európát, de Ázsia jelentős részét és Észak-Afrikát is. Az elmúlt évszázadokban azonban az egész világon elterjedt, és problémát okoz Észak- és Dél-Amerikában, Ausztráliában, Új-Zélandon, Dél-Afrikában is.
Magyarországon is hosszú ideje gyomosít, elsődlegesen őszi vetésű kultúrákban, és az országos gyomfelvételezések eredményei szerint az utóbbi 50–60 évben jelentősen elszaporodott. A 40-es évek végén még 70. volt a sorban a gabona gyomnövényei között, a 90-es évektől napjainkig a 20. hely körül található, a fertőzöttség mértéke pedig ezalatt a néhány évtized alatt ötszörösére nőtt.
Érdemes tudni erről a növényről, hogy nem csak gyomnövényként ismeretes. Valószínűleg már a régi korokban is gyógynövényként használták, amiről európai régészeti leletek is tanúskodnak a történelem előtti korokból. A növény elnevezése is utal az egyik felhasználási módjára: őrölt magja égési és egyéb sebekre használható borogatás formájában.
Termőhely, életmód, kártétel
A sebforrasztó zsombor elsődlegesen a lazább vagy középkötött, könnyen felmelegedő, tápanyagban gazdag, savanyú kémhatású talajokat kedveli, de megél tápanyagszegény homok- és váztalajokon vagy kötött öntéstalajokon is.
Ősszel kelő, áttelelő, egyéves (T2-es életformájú) gyomnövény, kizárólag maggal szaporodik. A magvak csírázása már 2–4 °C-on megindul, 10–16 °C-on a legintenzívebb, magasabb hőmérsékleten már csökken a csírázási hajlandóság. Ennek megfelelően együtt kel az őszi vetésű növényekkel, illetve egy kisebb kelési hullám kora tavasszal is várható. Elsősorban őszi káposztarepcében és őszi kalászosokban gyomosít. A sebforrasztó zsombor magprodukciója figyelemre méltó: élőhelytől és körülményektől függően 6000–110 000 db magot terem egyedenként, de a jól megtermett növények 700 000 magot is hozhatnak. Apró magvai a talaj felső 2 cm-es rétegéből tudnak csírázni, életképességüket 4–5 évig őrzik meg. Áttelelő csíranövényeinek a fagytűrése igen jó, –25 °C hőmérsékletet is jó arányban átvészelnek. Az apró magvai terjedhetnek vízzel, trágyával, vagy akár széllel is, nedvesen pedig nyálkássá, ragadóssá válnak, így állatok, gépek is terjeszthetik.
2011. december 23., 13:56

Hasznos rovarok, amelyek nélkül gondban lennénk

2014-től a növényvédelmi tevékenység meghatározó részét képezi az integrált növényvédelem. Ennek kapcsán fokozott figyelmet fordítunk azokra a hasznos élő szervezetekre, melyek segítségével jelentős mértékben csökkenhet a peszticidek felhasználása, ami hatással lesz a biztonságos élelmiszer-előállításra. Az alábbiakban arról olvashatnak, mit kell tudnunk a hasznos rovarokról?

Élelmezési értékek
A hasznos rovarok jelentősége sokrétű. Ezt a hasznosságot azonban nem lehet csak a rovaroknak a közvetlen hasznavehetősége, mint például állati eredetű élelem, termék (méz, selyem stb.) alapján értékelni. Óriási szerepet játszanak a növények beporzásában, a kártevők és a gyomok pusztításában is. A föld népességének gyors növekedése és ezzel együtt az élelmezési gondok fokozódása arra kényszeríti az embereket, hogy a minde-nütt előforduló rovarokra, mint esetleges élelmezési értékekre, nagyobb figyelmet fordítsanak. Európában élvezettel esszük a csigákat és az osztrigákat – miért kelt viszolygást a jó ízű, kövér sült pajor fogyasztásának a gondolata?
A rovarok által előállított hasznos termékek közül legnagyobb jelentősége a házi méheknek és a selyemhernyóknak van. A méz, valamint a selyem évezredek óta fontos szerepet tölt be az emberek mindennapi életében. A több rovarfaj termékei közül felhasználásra kerül a sellak, a viasz, a bíborfesték stb.
A méz és a viasz
A méz tulajdonképpen a virág nektárjának és a dolgozó méhek nyálának keveréke. A virágnektár összetétele nagymértékben eltér a méztől. Előbbi több vizet (kb. 50%-ot) és lényegesen kevesebb cukrot tartalmaz. A nektár mézzé való földolgozása, valamint a méz érlelése alatt a víztartalom elpárolog, a cukortartalom 70–80%-ra emelkedik.
A méz aromája összefüggésben van a benne levő illóolajokkal, amelyek az egyes növényfajokra jellemzők. Ezek a vegyületek a mézben általában állandóak maradnak. A méz kalória- és tápértéke nagyon nagy: 1 kg méz 3150 kalóriaértéket képvisel, míg 1 kg búzakenyér 2710, 20 db tyúktojás 1590, 1 kg burgonya pedig 836 kalóriaértéket.
A méz könnyű étel, fogyasztás után gyorsan felszívódik a bélcsatorna falán, és eljut a különböző szövetekbe, szervekbe. A méznek különösen a vérkeringési szervek és az idegrendszer munkájára, valamint a szervezet általános fejlődésére van nagy hatása. Rendszeres fogyasztása a fejlődő gyermekek, valamint a gyenge és beteg szívű személyek részére ajánlatos. Az emésztést is megkönnyíti. Ilyen célra a legjobb, ha meleg vízben oldott mézet éhgyomorra fogyasztunk. A méznek az említett előnyös tulajdonságai mellett meg kell még említeni baktériumölő hatását is, amiért soha nem erjed, és nem savanyodik meg. A viasz a méheknek szintén igen fontos, kiválasztódás útján létrejött terméke. Nemrégen még kizárólag a viaszt használták gyertyák készítésére. A méheknek ez a terméke a potrohban levő speciális mirigyek váladéka. Egy kilogramm viasz előállításához a méheknek 3–20 kg mézet kell elfogyasztaniuk. Korábban a kozmetikai ipar használta (a borotvakrémek kiszáradásának megakadályozása), de alkalmazzák még a másolópapír előállításánál, a szobrászatban stb. 2011. december 23., 13:55

Évzáró Bayer-rendezvény Hajdúszoboszlón

December 1-jén a hajdúszoboszlói Béke Hotelbe hívta össze négy megye növényvédő és növénytermesztő szakembereit a Bayer CropScience szezonzáró rendezvényére. A tanácskozáson a 2011. évi tapasztalatok mellett nagy figyelmet kaptak a cég 2012-re szánt újdonságai is: az innovatív gyártó szakemberei ezúttal két új készítményt mutattak be vendégeiknek.

Tilmor – fungicid és regulátor
A rendezvény első felében a repce és a kukorica kapott főszerepet. Első előadóként Csorba Csaba mutatta be a Bayer új regulátor- és gombaölő szerét őszi káposztarepcében. A Tilmor EC formulájú készítmény, mely két hatóanyagot tartalmaz, a tebukonazolt és a protiokonazolt. Az előadó emlékeztetett rá, hogy a tebukonazol volt az első, Magyarországon engedélyt kapott regulátor repcében, 1999-ben. A hatóanyag ma is piacvezető a triazol típusú fungicidek között: a világ több mint 100 országában és több mint 90 kultúrában engedélyezett. Nem véletlenül: regulátor hatása mellett nagyon széles hatásspektrumú fungicid, melyből az előadó kiemelte a gyökérnyak és szárrothadást, levélfoltosodást, szárdőlést, szártörést, korai érést okozó fómás betegség elleni kiváló hatékonyságát. A kórokozó ellen a legnagyobb védelmet az őszi és kora tavaszi kezelés együttesen adja, ami mellett a repcére gyakorol kedvező élettani hatása is érvényesül: növeli a gyökértömeget, megakadályozza a felnyurgulást – ezáltal fokozza a növény télálló képességét.
A készítmény másik hatóanyaga – a protiokonazol – a Bayer legújabb triazol-vegyülete, mely széles körű gombaölő hatásából az előadó a fehérpenészes (szklerotíniás) szárkorhadás elleni kiváló hatékonyságára hívta fel a figyelmet. A két hatóanyag nagyszerűen kiegészíti, illetve felerősíti egymás hatását, így teljes körű védelmet ad a repce kórokozói ellen, erős fertőzési nyomásnál is jó választás. A regulátor hatásának köszönhetően javítja a télállóságot, fokozza az oldalelágazások képződését. A készítmény javasolt dózisa 1,2 l/ha, és őszi, kora tavaszi, illetve virágzás kezdeti időzítése is lehetséges.
Recept 
a gyommentes kukoricához
A továbbiakban a kukorica került a figyelem középpontjába. Egy olyan kultúráról van szó, mely a Bayer fejlesztéseinek meghatározó célnövénye, és ennek az eredménye meg is látszik a kiváló növényvédőszer-palettán. Ugyanakkor nagyon perspektivikus a termelők számára is: az elmúlt 10 évből az idei a 6. volt, amelyben a világ összes kukoricatermelése nem tudta fedezni a felhasználást. Ez mindenképp az erősödő keresletet vetíti előre.
Elsőként Nagy Lajos számolt be egy kölesfaj hazai megjelenéséről és terjedéséről, mely éppen a kukoricatermelők életét keserítheti meg. A Panicum riparium – mely magyar nevet még nem kapott – a nálunk elterjedt kölesfajok közül a cérna-kölesre hasonlít a leginkább, mondhatni megtévesztésig. A fajnak jelentős gócpontjait fedezték fel Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, melyek azzal árulták el magukat, hogy ellenállóak voltak a HPPD-gátló herbicidekkel szemben. A szakember felhívta a figyelmet: ha ezekkel a herbicidekkel szemben ellenálló kölesállományokkal találkozunk, akkor értesítsük a Bayer szaktanácsadóit vagy a növényvédelmi igazgatóságok herbológusait, akik segítenek a beazonosításában. Biztatásul hozzátette: az Adengo és a Monsoon kiválóan irtja ezt a fajt is.
A továbbiakban Pocsai Béla és Simon Zoltán összegezték az idei év gyomirtási tapasztalatait, és bemutatták a Bayer gyomirtószer-kínálatát. Ebben az évben sem könnyítette meg a növényvédősök dolgát az időjárás, csak éppen most nem a túl sok eső okozta a problémát, hanem annak a hiánya, meg persze a tavalyi időjárásból adódó talajállapotok. Sok helyen nem sikerült megfelelő talajmunkát végezni, amit tetézett a száraz tavaszi időjárás. Ez sok helyen a preemergens kezelések kudarcához vezetett, és következménye volt még a gyomnövények elhúzódó kelése is, ami az állománykezelések időzítését nehezítette meg. Sajnos több esetben nem lehetett egy kezeléssel a megfelelő gyommentességet biztosítani. 2011. december 23., 13:55

A napraforgó integrált védelme I.

„Az integrált növényvédelem az összes gazdaságilag, ökológiailag és toxikológiailag elfogadható intézkedés kölcsönösen kapcsolódó rendszere, amelynek célja a kártevők és kórokozók kártételének gazdaságossági küszöbérték alatt tartása, miközben előnyben részesül a természetszabályozó tényezők tudatos alkalmazása.”

Az 500 ezer ha körüli vetésterületű 2,2 t/ha termésátlagú, a fészkes virágzatúak családjába (compostiae) tartozó egyéves kórós szárú napraforgó (Helianthus annus) a legfontosabb olajnövényünkké lépett elő uniós csatlakozásunkkal. Versenyképességünk megőrzéséhez ismernünk és elemeznünk kell a termesztés kritikus, kardinális pontjainak fejlesztését, különös tekintettel az integrált termelés és integrált növényvédelem kritériumaira.
A vetésváltás
A károsító helyzet felmérése után mérleget készítünk és megválasztjuk azt a technológiát, melyet alkalmazni fogunk az integrált védekezés során. Ennek egyik eleme a vetésváltás. Régóta tudjuk, hogy a napraforgó a betegségekre, különösen a talajon keresztüli fertőzésekre fogékony növények közé tartozik. Érdemes tehát betartani a szabályt, hogy ugyanabba a táblába 5 éven belül nem kerülhet. A vetésforgóból ki kell hagyni azokat a növényeket, amelyek gazdanövényei a szádornak. Rendszerint két gabona közé vetjük, utána tavaszi következzék. Jó előveteménye az őszi kalászos és a tavaszi árpa, közepesen jó az egy vegetációra ható herbiciddel kezelt kukorica. A kórokozók azonossága miatt rossz elővetemény a burgonya, dohány, cukorrépa, paradicsom, len, kender.
Ugyancsak nem jó elővetemény a napraforgónak a pillangós sem, mert meleg, csapadékos időjárás esetén a gyökérzónában gyűjtött nitrogéntől nagy a nitrogénfelvétel, ami buja növekedést okozhat, és fokozza a gombafertőzésre való hajlamot.
Tarlóápolás – talajmunkák
A napraforgó szerteágazó, bojtos gyökérrendszere a nyers ásványi tápanyagokat jól feltárja. Ebből ered azon tulajdonsága, hogy a talaj iránt nem túlzottan igényes, és a szárazságot még aszályos idő esetén is jól bírja. Kedvező számára a legalább 30 cm mélységig lazított (szántott) talaj. Ahhoz, hogy vetőmagunk megfelelően jó körülmények közé kerüljön, megfelelő tarlóápolásra és talajmunkára van szükség.
Az agrotechnikai feladatoknak kiemelt szerepük van a napraforgó termesztésében és védelmében. A szármaradványok aprítása és megfelelő bedolgozása igen sok kártevő, kórokozó, csírázó gyom gyérítéséhez járul hozzá. Elengedhetetlen a talajlakó kártevőket különböző talajművelő eszközökkel felszínre hozni.
A talaj tápanyagellátása
Fontos szerepe van a harmonikus tápanyagellátásnak is, ez biztosíthat kellő mennyiséget és elvárható minőséget. A kellő minőség elérését csak nitrogénnel nem tanácsos megkockáztatni. Köztudott, hogy a csak nitrogén vagy nitrogéntúlsúlyos tápanyagellátás inkább a fehérjetartalmat növeli, és nem az olajtartalmat. A napraforgó jó talajalkalmazkodó képességét hormonális szabályozó rendszerének köszönheti, melynek segítségével a víz- és tápanyagfeltáró képessége kitűnő. A harmonikus tápanyagarányoknak meghatározó szerepük van a növény egész életciklusára és produktivitására is. Ahhoz, hogy mennyi és milyen tápelemre van szüksége a napraforgónak, az az alábbi táblázatból derül ki.
A termés minőségének és mennyiségének egyik kardinális pontja a napraforgó-állomány növény-egészségügyi állapota.
Olajos növény révén, fontos a foszfor adagolása az olajképződéshez, a szárszilárdságot és az ellenálló képességét viszont a kálium fogja biztosítani. A magképződésben a bórnak van fontos szerepe. A műtrágyák kijuttatását az őszi szántást megelőzően végezzük el úgy, hogy kiadjuk a foszfort, a káliumot, és a nitrogén 30%-t. 2011. december 23., 13:53

Biztonságos növényvédőszer-használat – 2011

A Syngenta a fenntartható mezőgazdasági termelés és a biztonságos növényvédőszer-használat mellett elkötelezett növényédőszer-gyártó, világszerte számos az emberi egészség és a környezet megőrzését célzó programot támogat és indít saját szervezésben, mint pl. a szántóföldi bemutatókhoz kapcsolódó „Fenntartható növényvédőszer-használat” információs sátor, ahol az érdeklőőszakemberek poszterbemutatón, személyes konzultáción vehetnek részt, és minden évben az aktuális kérdéskörhöz kapcsolódó kérdőív kitöltésével adhatják közre véleményüket.

Ez évben a „Fenntartható növényvédelem” információs sátrunk ötödik születésnapját ünnepelte. Az elmúlt években a talaj, a felszíni és talajvízkészletek védelme, a növényvédelmi védőfelszerelések, a szermaradék-szabályozás, a mezőgazdasági eredetű pontszerű szennyezések kockázatának csökkentése, a beporzó rovarok védelme, alkalmazástechnika témakörök és az ezekhez kapcsolódó európai és Syngenta programok ismertetését tűztük zászlónkra. Emellett folyamatos tájékoztatást adtunk partnereinknek a hazai és európai növényvédőszer-szabályozás változásairól. A 2011-es év mérföldkőnek tekinthető a növényvédelem vonatkozásában, június 14-én lépett hatályba az egységes európai növényvédőszer-engedélyezést szabályozó rendelet, ami nem csak a növényvédőszer-gyártók, hanem a -forgalmazók és -felhasználók számára is változást hoz.
2011. október 25., 08:55

Szőlő Bayer Légyott 2011

A Bayer CropScience a nagy szántóföldi szakmai bemutatói, „Légyottjai” után augusztusra is tartogatott egy országos rendezvényt, a „Szőlő Légyottot”. Immár nyolcadik alkalommal, idén a Villány-siklósi borvidéken a „Teleki Zsigmond” Mezőgazdasági SzakképzőIskola és a kisharsányi Vylyan Szőlőirtok és Pincészet látta el a házigazda szerepét.

A rendezvény a VIII. Bayer Borversennyel kezdőött. Az ország minden szegletébő érkező 248 borminta öt (száraz fehér borok, édes fehér borok, rozé/siller borok, vörös borok, valamint botritizálódott borok/Tokaji borkülönlegességek) kategóriában versengett az elsőégért. A 35 borbíra alkotta 7 bizottság döntése alapján az elsőhelyezéseket és ezzel a Champion borért járó serlegeket a száraz fehér borok kategóriában Iváncsics Zoltán Soproni Zöld Veltelini 2010, a vörös borok kategóriában a Mészáros Borház Kft. Hidaspetre Cabernet franc Reserve 2007, rozé/siller borok kategóriában a Varsányi Pincészet Kft. Varsányi Rosé 2010, az édes fehér borok kategóriában Mati Károly Sukorói Olaszrizling 2001, a botritizálódott borok és tokaji borkülönlegességek kategóriában Úri Borok Pincészete Bt. 2003 Tokaji Aszú Eszencia bora kapta. A hagyománynak megfelelőn az eredmény másnap, a Szőlő Légyott napján került kihirdetésre, ami egyben a Légyott legizgalmasabb pillanatait jelentette. A borverseny színvonalát jellemezte, hogy a díjazott borok között 2 nagyarany-, 50 arany-, 118 ezüst- és 50 bronzérem született.
Az előző Szőlő Légyottok sikerének köszönhetőn másnap csaknem 200 érdeklő érkezett Magyarország egyik legnagyobb szőlészeti és borászati rendezvényére. A megnyitót követőn a vendégek tájékoztatása több szintéren zajlott.
2011. október 24., 15:33

Jól vizsgázott az új kombináció

A kukoricatermesztés során az egyik meghatározó terméscsökkentő tényező a vetések elgyomosodása. Erre az esély mindig adott, hiszen a kukorica nagy térközű kultúra, ami elősegíti a gyomok fejlődését. Megerősödésükre elsősorban kelés után számíthatunk, addig, amíg a kukorica eléri a félméteres magasságot. Címerhányás idején és az azt követőhetekben, a megtermékenyülésig, illetve a terméskötőésig ugyancsak fokozottan fenn áll a gyomkárosítás veszélye. Ha ezekben az időszakokban elmulasztjuk a gyomirtást, akár 20–30 százalékos terméskieséssel is számolhatunk.
2011. október 24., 14:25

Terjedő gyomnövények Magyarországon - Nagy széltippan

„Hasonlóképpen jelentően nőt a mennyisége az Apera spica-ventinek… Tehát ennek a szaporodóban lévőfajnak nagyobb mennyiségével különösen nedves esztendőben számolni kell.”
Ujvárosi Miklós, 1975.

Eredete, elterjedése
A nagy széltippan (Apera spica-venti) eurázsiai eredetűfaj, mely eleinte a csapadékos, óceáni klímájú területeken okozott jelentő problémát a gabonavetésekben. A Brit-szigeteken régóta terhes gyom, de elterjedt Hollandiában, Franciaországban, Németországban, Svédországban, majd Közép-Európa országaiban is veszélyes gyomfajjá vált. Magyarországi terjedése is töretlen, amint arról a 1940-es évek óta zajló országos gyomfelvételezések is árulkodnak (1. ábra). Hazánkban már az 1. országos gyomfelvételezés (1947–53) idején is a gyakoribb gabonagyomok közé tartozott, a 37. helyet elfoglalva a fontossági sorrendben, a 2000-es évek elejére pedig a 3. legjelentőebb fajjá vált az őzibúza-vetésekben. Ez alatt a 60 év alatt borítási értéke 12-szeresére nőt. Természetesen egy-egy gyomnövény előetörése mögött több ok állhat. A széltippan esetében kiemelendőezek közül a vegyszeres gyomirtás okozta szelekciós nyomás. A gabona gyomirtása a legnagyobb területen a kétszikűgyomok ellen irányult és irányul ma is. Azontúl, hogy ezek a kezelések semmilyen kárt nem tesznek a fűéle gyomokban, még az életterüket is növeli.
2011. október 24., 13:58

Profi növényvédelem az integrált növénytermesztés alapja IV. - A kukorica integrált védelme II.

Az integrált növényvédelem az összes gazdaságilag, ökológiailag és toxikológiailag elfogadható intézkedés kölcsönösen kapcsolódó rendszere, amelynek célja a kártevő és kórokozók kártételének gazdaságossági küszöbérték alatt tartása, miközben előyben részesül a termesztésszabályozó tényező tudatos alkalmazása.

Gyomspektrum és gyomszabályozás
A kukoricatechnológia egyik legfontosabb fejezete a gyomszabályozás a gyomviszonyok megállapítása, illetve az azt követőeljárások meghatározása, végrehajtása. A gyomviszonyok előetes felmérése az előeteménynél kezdőik. Mi volt a kultúrnövény az előőévben, milyen gyomállomány alakult ki, hogyan sikerült annak visszaszorítása, illetve alkalmaztunk-e olyan herbicidet, amely hosszabb tartamhatással bír?
A legfontosabb szempont mindig a korai gyomosodás kikapcsolása, megszüntetése még akkor is, ha az egyébként nem látványos. A gyomkonkurencia korai megszüntetése ugyanis a kezdeti fejlőést segíti elő ami nagy hatással van a későbi termés kialakulására. Kardinális kérdés az, hogy az első 6 hétben a sorok záródásáig gyommentesnek kell lennie a kukoricaállománynak, hogy gyors fejlőése – a víz és tápanyag, gyomok általi elvonása nélkül – biztosítva legyen. A záródás utáni késő gyomosodás az árnyékhatás miatt már nem fog terméskiesést okozni. Egyébként a késő vetés gyors kelést is jelent a T1-T2 gyomkonkurencia nélkül, a jó tőszám, 70 ezer tő felett pedig csökkenti a gyomosodás lehetőségét is.
2011. október 24., 12:41

Óriáskeserűfű fajok - Terjedő gyomnövények Magyarországon

„A régi parkokban és környékén elterjedt, de sok helyen, főleg utak mellett, romos parlagos területeken, földhányásokon megtelepedett… Igen sűrű, gyorsan növő állománya minden növényt kiöl, és egyedül uralkodik. Kiirtása mélyen haladó tarackjai miatt még többszöri kiszedéssel is igen nehéz. Sokszor még az arboricidekkel való kezelést is meg kell ismételni.”   Ujvárosi Miklós, 1973. 2011. augusztus 13., 10:57

DuPont Juniális Látóképen

A DuPont immár kilencedik alkalommal szervez a gazdálkodóknak „juniálisokat”, melyek egyik állandó bemutatóhelye a Debreceni Egyetem látóképi tangazdasága. A termelők úgy látszik, nem unnak rá a helyszínre, mert a tavalyi részvételt is sikerült megfejelni, így a szervezők több mint 600 érdeklődőt láttak vendégül. A bemutató gerincét a négy legjelentősebb szántóföldi kultúra, az őszi búza, a repce, a kukorica és a napraforgó adta.  2011. augusztus 13., 10:35

Őszi repceszimpózium a Dow AgroSciences és a Cheminova rendezésében - A gyomok ellen harcolunk

Igen rendhagyó, és egy életre emlékezetes szakmai rendezvényre került sor augusztus 3-án, Boldogkőváralján a Vár Castrum Baldua Középkori Étteremben. A rendezők nem csak szakmai ismeretekkel látták el a gazdákat, de szórakoztatásukról is gondoskodtak, ugyanis az előadásokat követően igazi lovagi bemutatóval, majd egy hamisítatlan középkori lakomával kedveskedtek a résztvevőknek. 2011. augusztus 13., 10:26

Repce Őszi Pack a Cheminovától – szakmai csomag ingyen rovarölővel!

Az őszi káposztarepce növényvédelmének és tápanyagpótlásának témakörében a Cheminova Magyarország Kft. az évek során lépésről lépésre fejlesztette ki a technológiai megoldásokat. Jelenleg a startertrágyázástól a deszikkálásig mintegy 20 készítménnyel (http://www.cheminova.hu/en/letoeltesek/cikkek/) állunk a repcetermesztők rendelkezésére.  2011. augusztus 13., 10:00

Bayer Légyott Nemesbikken

A Bayer CropScience 2011 júniusában három helyszínen (Tolna-Mözs, Rum és Nemesbikk) rendezte meg szántóföldi bemutatóit, melyek közül az AgrárUnió a nemesbikki rendezvényen képviseltette magát. A korábbi évek hagyományainak megfelelően a bemutatót ezúttal is nagy parcellákon állították be, ahol valódi üzemi körülmények között bizonyíthattak a Bayer növényvédő szerei. 2011. augusztus 13., 09:50

Profi növényvédelem az integrált növénytermesztés alapja III. - A kukorica integrált védelme I.

Mint azt már előző cikkemben is említettem, az integrált növényvédelem olyan szemlélet és olyan gyakorlat, ami egységes rendszerként fogja fel, és kezeli a termesztett kultúrnövényt, annak kártevőit, kórokozóit, élő és élettelen környezetét, beleértve magát az embert. Más megfogalmazásban, az integrált növényvédelem az összes gazdaságilag, ökológiailag és toxikológiailag elfogadható intézkedés, kölcsönösen kapcsolódó rendszere, melynek célja a kártevők és kórokozók kártételének gazdaságossági küszöbérték alatt tartása, miközben előnyben részesül a termesztést szabályozó tényezők tudatos alkalmazása. 2011. augusztus 13., 09:41

A botritisz elleni védekezés alapelvei

A peszticidek ma és a jövőben sem nélkülözhetők az egészséges növényneveléshez, a kiváló minőségű, megfelelő mennyiségű termés biztonságos előállításához, de a meggondolatlan vegyszerhasználat óriási problémákat rejt magában. A fungicid-rezisztencia napjainkban a gyakorlati növényvédelem hatékonyságát veszélyeztető egyik legfontosabb probléma. A specifikus hatásmódú gombaölő szerekkel szemben, a hosszú ideig tartó egyoldalú szerhasználat miatt, a növénypatogén gombáknak gombaölő szerekre érzéketlen (rezisztens) csoportjai (populációi) alakulhatnak ki. Ez különösen igaz azokra a fajokra, amelyek minden évben járványszerűen jelennek meg. Ezek közé tartozik a Botrytis cinerea is.  2011. június 23., 02:30