Rovatok

Növénytermesztés

Tarlóhántás aszályban Szaktanácsadóinkat arról kérdeztük, ki hogyan hánt tarlót szárazságban?

Dr. Kiss László növénytermesztő munkatársunk Hajdú-Bihar megyéből Akár van aszály, akár nincs, aratás után a tarló felszabadultával legfontosabb feladatunk a még talajban található nedvesség megőrzése, amely a már fedés nélkül maradt talajból hamar elillan. 2009. június 21., 18:29

A tarlóhántás jelentősége napjaink száraz gazdálkodásában

A talajok megfelelő művelése mindig is alapfeltétele volt a sikeres növénytermesztésnek. Azonban, ha okszerű talajművelésre törekszünk, néhány év leforgása alatt is komoly változásokat kell eszközölnünk a talajok kultúrállapotának fenntartása, vagy javítása érdekében. Ki ne emlékezne a 15–20 évvel ezelőtti talajművelési „etalonra” a „feketére művelt”, tarlómaradványoktól mentes táblákra. Ma már komoly szakmai bírálat alá esne az efféle talaj-előkészítés. Bár már az 1980-as években is beszéltek a klímaváltozásról és a mögötte okozatként felmerülő lehetséges problémákról, mégis 20 év kellett, míg a természet figyelemfelkeltő időjárási anomáliákon keresztül elhitette az emberiséggel, hogy valóban igazak a feltételezések. 2009. június 21., 18:26

Agrármeteorológiai szolgáltatást indított a Syngenta

A Syngenta több éves központi fejlesztése eredményeképpen jött létre az az agrármeteorológiai előrejelző rendszer, amely Európa szerte sok száz meteorológiai állomásra kapcsolódik, és nagy pontossággal képes előrejelezni a várható időjárást. A rendszer Magyarországon is több állomásról kap folyamatosan információt, így stabil alapot nyújt a hazai gazdálkodók számára a mezőgazdasági munkálatok rövid távú tervezéséhez. 2009. május 21., 21:48

Megéri-e? Őszi káposztarepce termesztésének gazdasági kérdései

Magyarországon az elmúlt évtizedekben a repce termesztése a vetésszerkezetben nem szerepelt kiemelt hangsúllyal. Számos növényt lehetett nagyobb termésbiztonsággal, ebből adódóan magasabb jövedelemmel termeszteni. 2009. május 21., 21:41

2008. évi kisparcellás kukoricakisérletek statisztikai elemzése

Akár termelők, akár termékfejlesztők vagy fajtaminősítő szakemberek vagyunk, az új kukoricahibrideket szakmai adatok, eredmények alapján választjuk ki a termelésre. A fajtakísérletekkel szemben ezért a legnagyobb elvárás a szakszerűség, a függetlenség és a hitelesség. 2009. május 21., 21:39

A Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. a Vajdahunyadvárban

Idén 225 éve, hogy „…II. József császári és királyi apostoli felség kegyelmes parancsolatának 1784. december 20-án kelt alapítói határozatával valósította meg a Dunától keletre, a Kárpát-medencében” Mezőhegyesen a ménesbirtokot. 2009. május 21., 21:37

Sütőipar és élelmiszer-biztonság

A sütőiparban az élelmiszer-biztonságot különböző minőségbiztosítási rendszerek, legfőképpen a HACCP segítségével valósítják meg az ebben az iparágban dolgozó vállalkozások. A folyamatos ellenőrzésekkel lehet biztosítani, hogy a késztermék az előírt és vállalt normáknak megfeleljen. 2009. május 21., 21:36

Élelmiszer-biztonság és malomipar

Ma, Magyarországon 46 malomipari vállalat működik 64 malommal (búzamalom) és éves szinten 1,2 millió tonna búzát őröl meg. A teljes felöntött mennyiség 79%-át az első 10 malomipari vállalat adja a tulajdonában lévő 25 malmával. 2009. május 21., 21:30

Gabona és élelmiszer-biztonság

A táplálkozás az életminőségünket alapvetően meghatározó tényező. Az egészséges táplálkozáshoz megfelelő minőségű élelmiszerekre van szükségünk. Ezen követelményeket minden fogyasztó magától értetődőnek gondolja. A termékek előállítói egymással versengenek a fogyasztói igények kiszolgálásában, és ebben a versenyben számtalan olyan anyagot is felhasználnak, melyeknek csak annyi a szerepe, hogy a gyártó és a kereskedő érdekeit szolgálja azáltal, hogy a termék valamilyen tulajdonságában (pl. pulton tarthatóság) felülmúlja a konkurencia termékének hasonló tulajdonságát. 2009. május 21., 21:26

A Gabonakutató Nonprofit Kft. kalászos-és őszikáposztarepce-bemutatója

A Gabonakutató Nonprofit Kft. (annak jogelődjei) már évtizedek óta megrendezi a hagyományosnak tekinthető kalászos-és őszikáposztarepce-bemutatóit. Az intézményünk ebben az évben ünnepli 85. születésnapját, ami a mezőgazdasági kutatást tekintve nem kis idő. Az elmúlt évtizedek kutató-fejlesztő (K+F) munkájának számos gyakorlati (fajták, hibridek) és alapkutatási (technológiai, módszertani…) eredménye került közkinccsé, közhasznúvá. 2009. május 21., 21:16

Ahol a pontosság valóban létkérdés Mérlegen a Metripond–M93

A hódmezővásárhelyi Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokon találkoztam Háj József úrral, a Metripond–M93 Mérleggyártó Kft. ügyvezető tulajdonosával. Beszélgetésünk elején mi más lehetett volna a téma, mint a gazdasági válság. 2009. május 21., 21:13

Fókuszban a búza és a kukorica toxikus fuzáriózisa

Amikor 1974 szeptemberében növénytermesztő agronómusként a Berettyóújfalui Állami Gazdaság tetétleni kerületében megkezdtem gyakorlati pályafutásomat, még nem gondoltam, hogy alig egy-két hónap múlva egy olyan bizottságban találom magam, melynek feladatul szabták a kerület sertéstelepén napi rendszerességgel fellépő és egyre gyakoribb sertéselhullás okainak kiderítését. 2009. május 21., 21:00

A talajművelés és a madarak

SOWAP – Program a talaj- és vízvédelemért A korábbi cikkekben beszámoltunk, az EU Life keretében induló, hazai talaj- és vízvédelmi kisérlet eredményeiről, 2003-2008-ban. A kísérlet az Európai Unió 6. Környezeti Akcióterve és a Természeti Erőforrások Fenntartható Használatára programhoz kapcsolódik és egyik fontos biodiverzitási mérési területe, a madárállomány változásának megfigyelése. 2009. április 21., 17:17

Hagyomány és haladás a növénynemesítésben - XV. Növénynemesítési Tudományos Napok

A több mint egy évtizedes hagyománynak megfelelően 2009. március 17-én Budapesten a Magyar Tudományos Akadémia Székházában megrendezésre került a hazai viszonylatban kiemelkedő jelentőségű XV. Növénynemesítési Tudományos Napok. 2009. április 21., 17:01

A gabona minőségének vizsgálata - Gabonaminőség-vizsgálat a legmodernebb mérőműszerekkel

A magyar gabona piacának növelése elsősorban a minőség javításával érhető el. Ilyen mértékű árcsökkenés mellett a magyar mezőgazdaság csak akkor lesz képes haszonnal termelni, ha jobb minőségű gabonát termel, mint a tengerentúli államok. A magyarországi gabonaraktárak igencsak zsúfolásig teltek a kereslet-kínálat mai helyzete miatt. A felhalmozott gabonánál fontos a folyamatos minőség-ellenőrzés. Biztosítani kell a megfelelő körülményeket, hogy elkerüljük az amúgy sem jó helyzetben a nagyobb anyagi károsodást.

2009. április 21., 14:31

Gyakorlati eljárások és eredmények az IKR precíziós gazdálkodási rendszerében

Gyakorlati eljárások és eredmények az IKR precíziós gazdálkodási rendszerében Mezőgazdálkodni Magyarországon lehetőség és felelősség is egyben. A világon a szárazföld mindössze 11%-a (mintegy másfél milliárd hektár) alkalmas szántóföldi művelésre. A terület folyamatosan csökken köszönhetően az urbanizációnak, és minősége sem javul – savasodás, erózió, sivatagosodás stb. –, miközben a föld népessége növekszik. Az élelmiszer-fogyasztási szokások átalakulóban vannak, ezzel párhuzamosan a szántóföldön előállított ipari célú termékek, termények iránt a kereslet növekedésével kell számolni. 2009. március 19., 13:26

Új Pioneer hibridek - Rekordtermés és termésbiztonság minden évjáratban

Új Pioneer hibridek Rekordtermés és termésbiztonság minden évjáratban A Pioneer újgenerációs kukoricahibridjei már két eltérő évjáratban bizonyítottak a gazdálkodóknak a szántóföldi viszonyok között is. Az elmúlt két teljesen eltérő évben mutatott Pioneer termésbiztonság jól jelzi merre tart, melyek a fő szelekciós kritériumai a Pioneer nemesítésének. A legfontosabb kukoricaértékmérő tulajdonság természetesen a termőképesség, de emellett rendkívül fontos a termésbiztonság, az adaptációs képesség és stressztűrőképesség is. Hiába ugyanis az optimális feltételek közötti rekordtermés, ha a szántóföldi „valós” körülmények között a hibrid a vártnál jóval kevesebbet terem, ezáltal jövedelemtől esik el a termelő. 2009. március 19., 12:44

Nők a mezőgazdaságban – Tusor Krisztina, a HAJTA 2000 Kft. cégvezetője

Nők a mezőgazdaságban – Tusor Krisztina, a HAJTA 2000 Kft. cégvezetője Mielőtt elindultam erre a beszélgetésre, körülnéztem a világhálón – már csak a felkészülés gyanánt is –, hová is igyekszem, milyen gazdaságban vár annak fiatal cégvezetője, Tusor Krisztina, akivel így télvíz idején is csak többszöri egyeztetéssel tudtunk megállapodni az alkalmas időpontban. Míg a közvetlen termelésirányítóknak télen talán több a szabad idejük, a cégvezetői teendők azonban ilyenkor is több lekötöttséggel járnak – gondoltam –, és valószínűleg nem tévedtem, mert belépve a gazdaság irodaépületébe, számítógépek mellett foglalatoskodó dolgozókat pillantottam meg. 2009. március 19., 00:00

A kukorica tápanyag-visszapótlásának üzemgazdaságossági szempontjai

A kukorica tápanyag-visszapótlásának üzemgazdaságossági szempontjai A kukorica optimálisan hazánkban több mint kétmillió hektáron termeszthető átlagos csapadékgazdálkodású években. Az egyes termesztési körzetek más és más intenzitási fokú gazdálkodást igényelnek. A csernozjom területeken intenzív (8–10 t/ha-os), a kötött, réti, homok és barna erdőtalajokon sok esetben ennél kisebb termésátlagokat szükséges megcélozni a gazdaságos termésszintekkel. 2009. március 19., 00:00

Termésstabilitás és biztonság - Új kukoricahibrid-generáció a Gabonakutató kínálatában

Termésstabilitás és biztonság Új kukoricahibrid-generáció a Gabonakutató kínálatában Az elmúlt két év egészen ellentétes időjárásából is következik, hogy mind a nemesítők, mind a gazdálkodók egyre nagyobb kihívások elé néznek. A 2007-es év rendkívüli aszályos időjárása után 2008-ban a körülmények lényegesen kedvezőbben alakultak. Ez meg is mutatkozott a kiemelkedő termésekben, szinte minden növényfajnál a rekordok közelében jártak az eredmények. Mégis voltak az országnak olyan területei, ahol a nyár végi aszály és az ezzel párosuló hőstressz jelentős terméskiesést okozott. 2009. március 19., 00:00

«<9 10 11 12 131415 16 17 >»