Tovább a megkezdett úton – Tisztújítás a növényorvosi kamarában

A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara március 29-én tartotta tisztújító küldöttgyűlését. Négyéves időtartamra szólnak a kamarai tisztségek, amelyek idén márciusban lejártak. Ennek megfelelően a jelölőbizottság összegyűjtötte a megyéktől a jelöléseket a különböző tisztségekre, majd a küldöttek titkos szavazással választották meg az új vezetőséget.

Tarcali Gábordr.Tarcali Gábor

 

A tisztújítás apropóján a szakmai szervezet újraválasztott elnökét, dr. Tarcali Gábort kértük fel egy interjúra, hogy tájékoztassa olvasóinkat a választás eredményeiről, összegezze a mögöttünk álló négy évet, és persze vázolja a vezetőség elképzeléseit a következő ciklusra vonatkozóan.

– Elnök úr! Egy ciklus végén és egyben egy új ciklus kezdetén vagyunk. Hogy sorban haladjunk, először tekintsünk vissza a mögöttünk álló időszakra. Négy éve – első elnöki megbízatása elején – azzal a határozott elképzeléssel vágott neki a munkának, hogy nemcsak az eseményeket szemlélő, hanem azokat maga is aktívan alakító, a szakma érdekeit minél hatékonyabban képviselő szervezet legyen a Növényorvosi Kamara...

– Valóban, és ennek érdekében számos egyeztetést, együttműködést kezdeményeztünk társkamarákkal, szakirányító szervekkel, a földművelésügyi minisztériummal, illetve felvállaltunk olyan feladatokat, amelyek meglátásunk szerint egy szakmai szervezet kezében vannak a legjobb helyen. Minden növényorvos hosszú távú érdeke a munkája és ezen keresztül a növényvédős szakma megfelelő elismerése és megbecsültsége. Ennek egyik fontos pillére, hogy a növényvédő szerek felhasználása mögött valódi szakirányítói tevékenység álljon, így azokat okszerűen és csak a szükséges mértékben és módon alkalmazzák a mezőgazdaságban. Ez valójában a gazdák, a növényorvosok és az egész társadalom közös érdeke.

– Milyen eszközökkel tudták ezt megvalósítani?

– A növényorvosi vény megerősítése, a szaktanácsadói szerződések bevezetése, illetve ezek fejlesztése ezt a célt szolgálja. A növényorvosi vény esetében a tavalyi évtől – a papír alapú rendszer fenntartása mellett – a sok szempontból praktikusabb elektronikus vények is használatba kerültek, és az első évben már közel 20 000 vényt így állítottak ki. A szaktanácsadói szerződések bevezetése is 2016-ra esett: az ehhez tartozó adatszolgáltatás pedig erre az évre lényegesen egyszerűsödött. Most már nyugodtan ki lehet jelenteni, hogy a rendszer működik, a szakma elfogadta, és a korábbi félelmek ellenére senki nem maradt növényvédelmi szolgáltatás nélkül.

– Melyek azok a feladatok, amelyeket a kamara magára vállalt a tudatos növényvédelem vagy éppen a termelés segítése érdekében?

– Három dolgot szeretnék itt kiemelni. 2014 óta üzemeltetjük a NAK-kal közösen a növényvédelmi előrejelző rendszerünket, amelyhez az adatszolgáltatást az ország minden részén a növényorvosi kamara tagjai biztosítják. A hetente frissülő előrejelzések mindenki számára díjmentesen hozzáférhetők. 2016-ban felállt a növényvédő gép ellenőrző állomások rendszere, amelyet igen erős, de szakmainak egyáltalán nem nevezhető támadás ért már rögtön az indulásakor. A kálváriáját bizonyára mindenki jól ismeri, azt viszont tudomásul kell venni, hogy egy darabig még rágódhat ugyan a szakpolitika ezen a témán, de egy olyan előírásról van szó, amelyet teljesíteni kell. A kamaránk ezért eltökélt a hálózat fenntartása mellett, és készen áll a felülvizsgálati igények kielégítésére. Harmadrészt meg kell említenem, hogy a kamara aktívan részt vesz a kiskultúrák növényvédőszer-ínségének enyhítésében, és a Nébih részéről ebben nagyon konstruktív partnerre találtunk. Szükséghelyzeti engedélyekkel, engedélykiterjesztésekkel legális mederbe és biztonságosabb útra terelhető ezeknél a növényeknél is a peszticidhasználat.

– E rövid visszatekintés után szóljuk néhány szót magáról a tisztújításról. Hogyan állt össze a választást követően a kamara elnöksége?

– A nyolcfős elnökség tagjai közül az elnök, az alelnök és a főtitkár személye nem változott, így az elnöki feladatokat továbbra is magam látom el, illetve a küldöttgyűlés újraválasztotta Kujáni Lászlóné alelnök asszonyt és dr. Aponyi Lajos főtitkárt is. A további öt elnökségi tagból négy helyen személyi változás történt, így az elnökségi tagok mostantól Benécsné dr. Bárdi Gabriella, Antal Zoltán, Bakonyi Frigyes, dr. Gerda Anikó és Papné Komáromi Lilla. A négy állandó bizottság vezetőjéből három korábbi bizottsági elnök a pozíciójában maradt, egy bizottság élére új elnök került. Most az alábbi szakemberek látják el ezeket a feladatokat:

• felügyelőbizottság: Nagy János,
• etikai és fegyelmi bizottság: Gáll József,
• oktatási és továbbképzési bizottság: Dr. Vétek Gábor,
• növény-, környezet- és élelmiszer-biztonsági bizottság: Zsigó György.

– Melyek azok a főbb feladatok, célok, amelyeket maguk elé tűztek erre a ciklusra?

– Az interjúban korábban kiragadott példákon kívül számos területre kiterjedt a tevékenységünk: a különböző szintű növényvédelmi képzésektől a növényorvosok számára kialakított biztosítási rendszerig. Ezek közül több feladat „folyamatban” van, másokban már komoly eredményt értünk el, de további finomítást, gondozást igényelnek, és olyan területek is vannak, amelyekben közel sem járunk még ott, ahol szeretnénk. Ilyen módon azt mondhatom, hogy a feladatok adottak, folytatjuk a megkezdett munkát. Egyik fontos feladatunk a permetezőgép-felülvizsgálat megfelelő rendezése, a kamara felülvizsgálóállomás-hálózatának működtetése – az uniós elvárásoknak megfelelő felülvizsgálatok kivitelezéséhez. Eltökéltek vagyunk az ügyben is, hogy minden szinten minőségi növényvédelmi képzést biztosítsunk vagy segítsünk elő. Ebben a témában minden eredményért komoly csatákat kellett vívni a múltban is, de vannak még elhárításra váró problémák, amelyek szintén nem ígérkeznek könnyűnek.

Mint érdekvédelmi szervezet azon dolgozunk, hogy növényorvosokat terhelő nagyon súlyos felelősséget észszerűsítsük, és ennek a jogszabályi háttere rendezésre kerüljön. Célunk, hogy a növényorvos azért feleljen, amire tényleges ráhatása van, viszont amire nincs – például a felhasználó hanyagságából vagy tudatosan elkövetett szabálytalan, a növényorvos szakirányítását nem betartó növényvédőszer-felhasználás –, azért a felelősség ne a növényorvost terhelje. További céljaink, hogy a kamara legyen jogosult szakmai díjtételek megalkotására, rendezzük a növényvédelmi szaktanácsadás, növényvédelmi szakértői tevékenység helyzetét. A feladataink megvalósításában – mint ahogy korábban is – aktívan együttműködünk a szakmai irányítókkal, mint az FM és a Nébih, társkamarákkal, illetve a Magyar Szakmai Kamarák Szövetségével.

Szerző: AgrárUnió

Kapcsolódó cikkek

  • 10
  • 12
  • 15
  • 29
  • 33
  • 35
  • 38
  • 39
  • 4
  • 40
  • 5
  • LAT-logo
  • benedeczki
  • gepkozvetito_logo

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom