Minőségbiztosítás a zöldség- és gyümölcstermesztésben II.

A mindennapi bevásárlás során a hiper- és szupermarketek árdzsungelében a szabad piacok standjain „őstermelőktől” beszállított vagy általuk árusított kertészeti termékféleségekből, hogy melyik az az áruféleség, amely valóban hazai, s emellett megbízhatóan jó minőségű, elég nehéz megítélni. Ahhoz hogy a vásárlót segítsük, a zöldség- és gyümölcstermesztésben szereplő vállalkozóknak meg kell barátkozniuk a minőségtanúsítás gondolatával és lehetőségeivel vállalkozásukban.

Magyarországon a mezőgazdasági és élelmiszeripari minőségellenőrzés és minőségbiztosítás több mint 100 éves múltra tekint vissza. Európában az elsők között kezdtünk el foglalkozni élelmiszer-biztonsággal és a fogyasztásra alkalmas minőség vizsgálatával, az élelmiszer-minőség szavatolásával. A 20. század utolsó évtizedében a gazdaság fejlesztése, az Európai Unióhoz történő felzárkóztatás újra előtérbe helyezte többek között az agráripari termék minőségi kérdéseit is. Az élelmiszerek minőségének fejlesztése mind a hazai, mind a nemzetközi piac szempontjából elengedhetetlenül fontos és elsődleges nemzetgazdasági érdek.

Miért szükséges a minőségbiztosítás, és mi a lényege

A termékminőség szoros összefüggésben áll a termelés minőségével, amely elsősorban a vállalkozás minőségmenedzsmentjének a kompetenciája. Ezért kiemelt fontosságú feladat a hazai mezőgazdasági, ezen belül zöldség, gyümölcstermesztő vállalkozások minőségmenedzsmentjének fejlesztése, a fejlettség szintjének közelítése az élvonalbeli európai agrárgazdaságok (Hollandia, Dánia Németország, Franciaország stb.) színvonalához. Ennek szükséges feltétele a fejlett piacgazdaság, de nem nélkülözhető az agrárgazdaság EU-tagországokhoz hasonló támogatási rendszerének kiépítése sem. Az állam sokirányú feladatai között említhető a minőségügyi rendszerek (GMP, HACCP, ISO, TQM stb.) bevezetésének közvetlen és közvetett támogatása. Közvetett támogatáson értendő a minőségügyi oktatás, kutatás, szemléletformálás színvonalának emelése, a publikációs tevékenység, a minőségi díjak rendszerének népszerűsítése. Az élelmiszer-gazdasági termékek minőségét a hazai és az exportpiac igényei határozzák meg. A legfejlettebb szinthez történő felzárkózás ezért elemi nemzeti érdek, figyelembe véve az ország természeti adottságait. Geopolitikai helyzetünk, tradicionális termelési struktúránk, felhalmozott szellemi tőkénk egyaránt indokolja, hogy az ország agrárgazdasága fokozott támogatást élvezzen a nemzetgazdaságon belül. A támogatási rendszerek kialakítása során, tekintettel a hazai sajátos viszonyokra, a fejlett EU-tagországok tapasztalatait kell elsősorban figyelembe venni, mivel agrárgazdaságunk ennek a rendszernek lesz integráns része az elkövetkezendő években. Erre a magyar agrárgazdaságnak minden esélye megvan, amennyiben a szükséges feltételeket biztosítani tudjuk. Az intézményi feltételek (állami ellenőrzési rendszer, élelmiszertörvény, élelmiszer-minőségi előírások, oktatási-kutatási kapacitás) már jórészt rendelkezésre állnak. Ha a támogatási rendszert is sikerül az EU rendszeréhez közelíteni, a magyar agrárgazdaság felzárkóztatása a legfejlettebbekhez rövid időn belül megvalósítható.

A piaci versenyben az agrárvállalkozás számára előnyökkel jár, ha külső akkreditált céggel minőségtanúsítást végeztet. Jelenleg kevés magyar mezőgazdasági vállalkozás élt és él ezzel a lehetőséggel, amely részben likviditási gondokkal magyarázható. Fontos állami feladatnak tekintendő ezért a vállalkozások minőségtanúsításának támogatása. Jelenleg az ISO-pályázatokat a Kereskedelemfejlesztési Alap 50%-kal támogatja. Hazánkban 1988 óta végezhető minőségtanúsítás. A folyamat két részből áll: vizsgálat (audit) és tanúsítás (certification).

A cikk folytatódik...

Tisztelt Látogatónk! Ez a cikk az AgrárUnió 2010. 08-09. számában olvasható, megtekintése előfizetéshez kötött.

(A cikk teljes hossza kb. 9,289 karakter.)

Amennyiben rendelkezik online előfizetéssel, jelentkezzen be az előfizetéshez tartozó felhasználói fiókba.
Ha még nem előfizetőnk, ismerje meg előfizetési ajánlatainkat, hogy hozzáférhessen lapunk elmúlt 5 évfolyamának további 1549 cikkéhez!