Mindezek, valamint az egyre nyíló agrárolló a mezőgazdasági termelés költségének jelentős emelkedését idézik elő, így az EU-s versenyképességünk veszélybe kerül, egyre jobban elmarad a többi országétól. A cikk teljes változatát honlapunkon tekinthetik meg; az egyes táblázati hivatkozásoknál külön utalunk is erre.

Elfogadott tény, hogy a gépesítés döntő mértékben meghatározza a mezőgazdasági termelést. Mivel ennek költségében a gépüzemeltetés aránya jelentős, célszerű figyelni azokra a lehetőségekre, (feltételekre, körülményekre, stb.) melyek segítségével a gépüzemeltetés hatékonyabbá, illetve olcsóbbá tehető. A jobb eredmények elérése érdekében minden vezetőnek tisztában kellene lennie a tevékenységi körébe tartozó árakkal, termelési költségekkel, a gazdálkodás jövedelmezőségével, valamint az azokat befolyásoló tényezőkkel. Közismert ugyanis, hogy az egyes erő- és munkagépek a különböző munkaműveletekben és körülmények között eltérő önköltséggel dolgoznak. Így pld. a nagyobb teljesítményű gépekkel végzett munka általában olcsóbb, mint a kisebb teljesítményű gépeké, illetve bizonyos esetekben a speciális gépek, míg máskor az univerzális gépek alkalmazása a kedvezőbb. Fontos továbbá, hogy a kisebb (0,5-5 ha-os) táblák művelése sokkal költségesebb, mint a nagyobb (50-100 ha-os) tábláké.

A gödöllői Mezőgazdasági Gépesítési Intézet (MGI) a bázisgazdasági adatokat, valamint a gépvizsgálatok eredményeit felhasználva minden évben költség-előrejelzést is készít. E munkával a gépüzemeltetéssel foglalkozókat segíti, mert ezzel lehetővé teszi a technológiai tervezést, az ésszerűbb gépkiválasztást, segítséget nyújt a különböző költségkalkulációkhoz, a szolgáltatási díjtételek kialakításához, a saját gépek költségének tervezéséhez, ellenőrzéséhez. Ez azért is fontos, mert a gazdálkodóknak a gépüzemeltetés költségét a saját gépeiknél is ellenőrizni kellene ahhoz, hogy a túlzott költséggel üzemelő gépeket időben lecserélhessék, helyettük másikat vásárolva, vagy bérmunkát alkalmazva, illetve a többi gépet hatékonyabban működtetve csökkenteni tudják a termelés költségét. Az értékelést azonban nehezíti, hogy a mezőgazdasági gépeket forgalmazók napjainkban nagyon sokféle géptípust kínálnak, és a gazdaságokban is jóval többféle gép üzemel, mint korábban. Ezért a költségelemzés módszerének ismerete és alkalmazása is fontos, mert szükség esetén az átlagszámokat a helyi viszonyokhoz kell igazítani, mely munkához a közölt adatok mintaként is használhatók.

Az árak és költségek a mezőgazdasági gépüzemeltetés terén is minden évben módosulnak, többnyire emelkednek. Az MGI a változásokat (melyek az egyes költségtényezőknél eltérőek), a bázisgazdaságok adatai, illetve jelzései, a gép- és alkatrész-forgalmazók becslései, és a KSH számai alapján veszi figyelembe, illetve dolgozza ki. A mezőgazdasági erő- és munkagépek éves- és fajlagos kihasználása – megítélésünk szerint – 2012-ben számottevően nem változik, ezért a csatolt táblázatokban az előző évi teljesítés-adatok változatlanul szerepelnek. A költségek viszont emelkednek. Így a gépek ára átlagosan mintegy 5 %-al nő, a várható mérsékelt vásárlási kedv miatt nagyobb arányú emelkedésre feltehetően nem kell számítani. A gépek üzemeltetési költségében az értékcsökkenés összege az árak alakulását követi, mert sem az értékcsökkenési leírás mértéke, sem az éves kihasználás nem módosult.

A csatolt táblázatokban szereplő költségek között az üzemanyagok ára - a 2011. évi, és a 2012-ben várható áremelkedést figyelembe véve - a gázolajnál 400 Ft/kg, a kenőanyagoknál pedig átlagosan 850 Ft/kg. A bázisgazdaságok tény- és tervszámai, a KSH adatai, és a tervezett infláció alapján a munkabér mintegy 6 % nő. A munkabért terhelő járulékok aránya változatlan. Az előre jelzett alkatrész-árnövekedést figyelembe véve a mezőgazdasági gépek teljesítésre vetített karbantartási-javítási költségeinél 6 % emelkedés várható.

Az egyéb költségek közül a gépjárműadó a mezőgazdasági erőgépeknél nem változik. A biztosítás – a jelentős verseny miatt – minden jármű-kategóriáknál átlagosan mintegy 15 %-al csökken, de a bevezetett baleseti adó miatt 30 %-al nő, így ezek együttes összege 15 %-al emelkedik. A géptárolás költsége 3 %-kal lehet nagyobb. A tőkehozadék az előző évivel azonosan 5 %, de ez is csak jelzésértékű, hiszen a tényleges kamatok (pl. hitelfelvétel esetén) ezeknél sokkal nagyobbak is lehetnek. Az általános költségek aránya nem változott. A fentiek alapján a 2012. évi fajlagos gépüzemeltetési költség – az előző évi kiadványban szereplőhöz viszonyítva – az erőgépeknél átlagosan (1. táblázat-lásd web!) az üzemanyag 26,7 %-al, a teljes üzemeltetési költség viszont 12,8 %-al, a munkagépeknél (2. táblázat-szintén web!) a teljes üzemeltetési költség 5,4 %-al emelkedett. A munkaműveletek költségének emelkedése (3. táblázat-lásd alább a traktoros munkarészt, a többit a weben!) pedig a munkaműveletben résztvevő erő- és munkagépek arányától függően változik.

A gépek teljesítését a mezőgazdaságban különböző egyenértékekkel összegzik. A teljesítés-egyenértékek megállapítása a gyakorlatban általában jelentős hibával történik, s többségük nem jellemzi megfelelően az erőgép által ténylegesen teljesített „gépi munkát”. A csatolt táblázatok az erőgépek költségét normálhektárra és műszakórára, a munkagépekét és a munkaműveletekét ezek mellett hektárra adja meg. A műszakidő az erőgép vezetőjének az erőgéppel eltöltött munkaideje, így a tényleges munkavégzés mellett a kieső időket is tartalmazza. A motorüzemidő a motor működésének idejét mutatja, tehát nem utal a gép által ténylegesen elvégzett munka mennyiségére. Az nha viszont a gépi munka-„teljesítés” egyenértéke. Az erőgépek teljesítését tehát normálhektárra (nha), illetve a 60/1992. (IV.1.) Korm. rendelet 4. mellékletében szereplő kilówattórára (kWh-ra) vetítve célszerű megadni. (A 3. táblázat adatai e rendeletből kiindulva, de azt korszerűsítve, illetve kiegészítve készült el.) A hivatkozott rendelet alapján a nha és a kWh közötti kapcsolat: 1 nha = 26,315 kWh, és egy nha gépi munka 8 kg gázolajjal teljesíthető, illetve 1 kWh gépi munkához 0,304 liter gázolaj szükséges.

Fontos továbbá, hogy a 3. táblázat a teljes műveleti költségeket az I. területi kategóriára adja meg. Ezek azonban a II-IV. területi kategóriára is kiszámolhatók úgy, hogy az I. területi kategóriára megadott számokat a talajmunkára, illetve a felszíni munkára érvényes szorzó-tényezőkkel megnöveljük. Az I. területi kategóriára vonatkozó számokhoz viszonyítva ugyanis a II. területi kategóriában talajmunkánál 1,16, felszíni munkánál 1,12; a III. kategóriában talajmunkánál 1,38, felszíni munkánál 1,24; míg a IV. kategóriában talajmunkánál 1,72, felszíni munkánál 1,44 szeres teljesítések, illetve ezekkel arányos költségek adódnak. (Az egyéb munkáknál a munkaművelet költségének számítási módja: a megadott Ft/h/kW költséget szorozzuk a ledolgozott műszakórával, majd ezt az üzemeltetett erőgép névleges motorteljesítményével.) A területi kategória mellett - a vonóerő igényt befolyásoló egyéb tényezőket is figyelembe kell venni (pl. a talaj nedvességtartalma, tömődöttsége, fedettsége, stb.), melyek költségnövelő hatását csak a helyi körülményeknek megfelelően lehet megállapítani.

A cikk folytatódik...