2010. augusztus 17., 14:41

Apa és fia, avagy nem esett messze az alma a fájától XIV. rész - Bagoly Józsefék Ramocsaházáról

Bagoly Józsefék éppen a káposzta-ültetés munkálatainak kellős közepén voltak, amikor telefonon beszéltem az édesapával, látogatásom céljáról. A takaros kis településen, Ramocsaházán látszik, igényes emberek lakják, mert adnak a tisztaságra, a rendre. Itt él és dolgozik egy visszavezethetően négy generációs földműves család, akinek feje, id. Bagoly József. Egy virágos portán találok lakásukra, a házigazda, és felesége, Anna, most már nyugodtan ülnek le velem beszélgetni, hiszen földben állnak a káposzta palánták. A remélhetőleg csendes éjjeli esőtől be is fogannak majd hamar.

 

Már a nagymama is

Az ősi porta, ahol vagyunk, a nagyszülők háza volt, amit József az idősebb fiú jogán, a nagymamától örökölt. „Nagymamám is tsz tag volt, később tsz nyugdíjas lett, így az akkori helyzetnek megfelelően tsz illetményföldet, háztájit kaptunk s a nagymamáméval együtt, két hektáron gazdálkodtunk. Emlékeim szerint nagyon jól. Megéltünk belőle. Kukorica, répa, bab, az intenzívebb növények közül káposzta volt nagyobb területen. Otthon fejőstehén, a szaporulatokat mindig felneveltük. Még a legelőre jártak a gulyák és a kondák, annyi jószág volt. Tejet, vemhes üszőt, disznót, malacot, mindent el lehetett adni, az irodára csak a pénzért kellett felmenni – kezdi élettörténetét.

   Így Józsefnek nemcsak a növénytermesztési, de minden állattartással kapcsolatos munka a kisujjában volt.

Vissza a szülőfaluba, munkavállalás, családalapítás

„1966-ban elkerültem Nyíregyházára, a mezőgazdasági szakmunkásképzőbe. A gyakorlatainkat az Ilona-tanyán végeztük, nagyon szerettem ott lenni.” – meséli. Gyümölcstermesztő szakmunkásként akkor még a gépekhez, a traktorokhoz is értettek az ifjú szakemberek. A szülői, nagyszülői ráhatás, a példa, amit a családban látott, olyan erős volt, hogy nem csak a pályaválasztásában, de még a munkahely kiválasztásában is befolyásolta. Technikum helyett ide jött ő is dolgozni a helyi tsz-be, amely nagyon jól szuperált akkor.

   „A főagronómus, Harmati László (Oros) ismert engem, az ő keze alatt kezdtem, a növénytermesztésben. Itt dolgozott a leendő feleségem is, akivel már azelőtt is nézegettük egymást. ’75 novemberében meg is esküdtünk, a nagymamával laktunk, ebben a házban. Én végigszolgáltam a tsz-elnököket, Wamperger Mártont, Mogyorósi Jánost, majd Gál Ákost. Itt lett vége a tsz-nek, sajnos. Több száz hektáron alma volt, barackos is, jó piaca volt, Tuzsérra hordtuk. A léalmát Nyírszőlősre szállítottuk.

A háztájiban megtermelt termékek értékesítését

 

A cikk folytatódik...

Tisztelt Látogatónk! Ez a cikk az AgrárUnió 2010. 08-09. számában olvasható, megtekintése előfizetéshez kötött.

(A cikk teljes hossza kb. 11,094 karakter.)

  • Amennyiben rendelkezik online előfizetéssel, jelentkezzen be az előfizetéshez tartozó felhasználói fiókba.

  • Ha még nem előfizetőnk, ismerje meg előfizetési ajánlatainkat, hogy hozzáférhessen lapunk elmúlt 5 évfolyamának további 1549 cikkéhez!

Előfizetés

Válasszon előfizetési ajánlataink közül akár már 1125 forinttól!

  • előfizetői tartalom (1549 cikk) online elérése
  • jelentős kedvezmény

Megrendelem

Szólj hozzá elsőként!

Kérjük, a hozzászólás előtt jelentkezzen be vagy regisztráljon!

Belépés

Elfelejtett jelszó